Büntetnek a vásárlók: minden idők legrosszabb formájában vannak a magyar boltok
Az idén áprilisban a nyers adat szerint 13,6, naptárhatástól megtisztítva 12,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakához képest – közölte kedd reggel a KSH.
Ez minden idők legdurvább visszaesése a nyers adatban, még a pandémia idején sem mértek ekkora mínuszt.
A naptárhatástól megtisztított adat ugyanakkor volt rosszabb is, éppen az eggyel korábbi KSH-közlésben. A masszívan romló trend egyértelműen látszik az elmúlt hónapok számait vizsgálva. A kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint
- márciusban 12,6, illetve 13,1 százalékkal,
- februárban 10,1 százalékkal,
- januárban 3,9, illetve 4,5 százalékkal,
- decemberben 4,8 és 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Mit jelent az áprilisi negatív rekord a kiskereskedelemben?
Most tehát a legfrissebb áprilisi adat 13,6, illetve 12,6 százalékos szakadást mutat, márciushoz képest 0,9 százalékkal esett a forgalom. Fontos látni, hogy ezek a számok a boltokban megvásárolt termékek mennyiségének a visszaesését jelzik, azonban a vaskos drágulás miatt a pénzben mért forgalom bőven felülmúlja. Tavaly áprilisban (akkor az alacsony Covid-bázisnak betudhatóan a nyers adat szerint 15,7, naptárhatástól megtisztítva 15,8 százalékkal bővülést mértek) az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1373 milliárd forintot ért el, ezúttal 1479 milliárdot. A plusz szűk 8 százalék, ez azonban nem releváns, hiszen drágábban kevesebbet lehet vásárolni, ráadásul a boltok hiába vannak a pénzüknél, a volumen csökkenése nagyban fenyegeti a nyereségességüket.
A teljes képhez azért az is hozzátartozik, hogy a bázishatás még mindig jócskán befolyásolja a kiskereskedelmi adatokat.
Ugyanis a 2022 februárban és márciusban kifizetett lakossági transzferek hatására jelentősen élénkültek a vásárlások. Ráadásul egy éve a hazai kiskereskedelmi forgalom megugrásához hozzájárult az üzemanyagtöltő állomások kiemelkedő forgalma is. Akkor még a külföldiek, illetve a saját telephelyet működtető fuvarozók is kihasználhatták a hazai kedvezményes, 480 forintos üzemanyagot. Mindezek kifutása különösen 2023. márciusban ütött vissza: a naptárhatástól megtisztított adat minden idők legrosszabbja volt, 0,7 százalékponttal „múlta felül” az addigi csúcstartó 2020. áprilisi adatot. Azt akkor a Covid-járvány berobbanása miatt bezárt boltok okozták. A nyers adatok szerinti visszaesés pedig nagyjából ugyanakkora volt, 2020 áprilisában 0,1 százalékponttal volt rosszabb.
Áprilisban ehhez képest tehát további romlás állt be, ami összességében azt jelenti, hogy hiába a boltok több ezer terméknél alkalmazott, akár 30 százalékot is elérő árcsökkentése, egyelőre ennek semmi hatása. Az akciók nem tudták fékezni a kiskereskedelmi forgalom csökkenését, sőt, gyakorlatilag nem látszik, hogy bármilyen hatással lennének a vásárlásokra. Ezért különösen hangsúlyos kérdés, hogy a napokban elindult kötelező akciózás tud-e változtatni ezen a helyzeten.
Mi történt a boltokban 2023 áprilisában?
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 8,6 százalékkal lett kisebb. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 10, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,1 százalékkal mérséklődött.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 10,7 százalékkal csökkent. Némiképp érdekes, hogy az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,4 százalékkal nőtt, ugyanakkor a használtcikk-üzletekben 0,3, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 9,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 12, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben pedig 20-20 százalékkal zuhant.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,4 százalékkal csökkent.
Nem meglepő módon az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 22,9 százalékkal maradt el az előző év azonos havitól.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai is 4,4 százalékkal csökkentek.
Mi történt a boltokban 2023 januárja és áprilisa között?
Ha a 2023. január–áprilist nézzük, akkor az állapítható meg, hogy az előző év azonos időszakához képest naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 10,4 százalékkal csökkent. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 8,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,2 százalékkal tört le az értékesítés volumene.
Mennyi pénzt hagytak a magyarok áprilisban a boltokban?
Ahogy említettük, az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1479 milliárd forintot ért el. Márciusban ugyanez 1511 milliárd volt, februárban 1310 milliárd, januárban 1333 milliárd. Azt hozzá kell tenni, hogy hagyományosan az év első két hónapja a leggyengébb kiskereskedelmi szempontból.
Az áprilisi országos kiskereskedelmi forgalom
- 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben,
- 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben,
- 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Hogyan alakulhat a boltok forgalma a jövőben?
Azzal számoltak az elemzők, hogy a márciusi és az áprilisi kiskereskedelmi adat különösen gyenge lehet. A várakozások eddig beigazolódtak. Csütörtökön érkezik a májusi infláció alakulása, ami azért mérvadó, mert a drágulás ütemének mérséklődésével fordulat állhat be a boltok forgalmában, és az év második felében pozitív is lehet a kiskereskedelem volumenindexe.
Kedvezőbb számok legkorábban júniustól jöhetnek, vagyis a május még keserűnek ígérkezik.
Arra, hogy mikor térhet vissza a volumenindex a pozitív tartományba, nehéz válaszolni, mert 2022 második felében a forgalmat már csak az üzemanyagok ársapkája húzta felfelé, nem pedig a makrogazdasági folyamatokkal magyarázható élelmiszer- vagy iparcikkvásárlás. Az idei második fél évben mindenesetre a volumen egyértelműen mutathat pozitív trendeket, különösen, ha az infláció a várakozásoknak megfelelően érdemben lassul. Ebben pedig fontos szerepet játszhat a most júniusban elstartoló kötelező bolti akciózás.
A gyengülő bázisok, valamint az év második felében már várhatóan növekedő reálbérek hatására tehát elkezdődhet a kiskereskedelmi forgalom élénkülése, de növekedés csak az utolsó néhány hónapban jöhet. A legnagyobb kérdés ugyanakkor, hogy vajon miként reagál majd a lakosság:
- a rendelkezésre álló jövedelem bővülésének hatására újból elkezdenek fogyasztani
- vagy inkább feltöltik a korábban leapasztott pénzügyi tartalékokat.
Amennyiben az utóbbi lesz a meghatározó, akkor aligha látunk érdemi felpattanást a fogyasztásban 2023-ban.
Párbajt vív egymással a Penny és a Lidl, a többi bolt meg nézi: újabb 20 százalékos árcsökkentés érkezikOlcsóbban kerülnek ki a polcokra a tejek, a sajtok, a joghurtok és vajak. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.