Enyhült az európai fogyasztási sokk, de a szlovénok a magyar gödörbe estek

A nyár küszöbén enyhülhetett az infláció felszökése okozta európai fogyasztási válság néhány ország szerdán közzétett kiskereskedelmi adatai szerint. Magyarországra is érvényes trendeket kiolvasni az adatokból óvatosan érdemes csak, annyi helyi tényező befolyásolja a háztartások viselkedését, mindenesetre Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden optimistán nyilatkozott, és a nyárra, de legkésőbb az év végére fordulatot vár a magyar vásárlókat ért meglepően durva sokk után a kormányzat fogyasztást simító intézkedései – a SZÉP-kártya, a CSOK és a babaváró hitel változásai – segítségével. 

A nálunk másokhoz képest későn, az év vége körül kicsúcsosodott inflációs hullám hatására Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom két számjegyű mértékben esett vissza. A fogyasztás az egész közép-európai régióban összeomlott tavaly óta, bár nálunk a leglátványosabban – itt a nyugat-európainál „hagyományosan” nagyobbak az inflációs hullámok. Kisebb volt a visszaesés a skandináv országokban, de talán a miénknél is fájdalmasabb, hiszen az ottani jóléti országok generációk óta elszoktak az ilyen sokkoktól, miközben Közép-Európa az elmúlt évtized gyors növekedési eredményének csak egy részét veszítette el.

Szerdán Dániából és Norvégiából érkeztek kiskereskedelmi adatok, és májusban a forgalom 1,8, illetve 1,2 százalékkal emelkedett, így éves alapon a dán volumen már csak 0,4, a norvég 2,2 százalékkal csökkent az áprilisi 5,8, illetve 4,8 százalék után. A svéd adatok csütörtökön érkeznek, náluk a dánokhoz hasonlóan már áprilisban is volt havi emelkedés, de rájuk fér a további javulás, hiszen éves szinten még mindig 6,5 százalék mínuszban voltak. 

A finnek északon kivételek, bár a bérek a legutolsó adatok szerint náluk sem tartották a lépést az árakkal. A különbségek pedig abból erednek, hogy a háztartások az inflációs sokk közepette mennyire képesek a béremelésekből, a tartalékaikból, illetve hitelfelvételből simítani a fogyasztásukat. 

amelyek, mint tudjuk, aggasztják az Európai Központi Bankot, és a kamatemelései melletti érvként szolgálnak, hiszen a nagyobb béremelés keresletet és további áremelkedést generálhat – az infláció elleni harc egyik eszköze a háztartások megsanyargatása. 

A fogyasztás visszaesése Magyarországon is hozzájárult az infláció már megkezdődött, gyors csökkenéséhez, 

– mondta az Inforádiónak kedden Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter –, és károkat okoz a belföldre termelő élelmiszeriparban, miközben a magyar export szépen pörög. A kivitelt segíti, ha a fogyasztás magára talál az európai partnereinknél, de ettől még a hazai háztartásokra nehezedő nyomás megmarad – ezért döntött a kormány a fogyasztást támogató intézkedésekről. Ezektől a visszaesés lelassítását várják, nem többet, a visszatérés a válság előtti fogyasztási szintekre akár egy-két évet is igénybe vehet a miniszter szerint.

Ami az európai színteret illeti, a skandináv javulás ellenére vegyesek a folyamatok.

immár a magyarral azonos mértékű sokkot mutat: a kiskereskedelmi forgalmuk 13,4 százalékkal alacsonyabb volt májusban, mint egy évvel korábban. 

Ezzel szemben a spanyoloknál – akiket szépen kitömtek pandémiahatás-kezelő uniós pénzekkel, amelyeket Budapesttől visszatartanak – 6 százalékos éves növekedést mutattak ki – igaz, náluk nem volt olyan szép felfutás az elmúlt évtizedben, mint Közép-Európában. A németek azonban áprilisban 4,3 százalékos mínusznál tartottak, és számukra ez már öröm volt a márciusi 7,7 százalék után. A szerdai közlés szerint a német fogyasztói bizalom nyolchavi fokozatos javulás után ismét romlott júliusban, miközben a francia és az olasz index emelkedett.

Eközben a szintén friss euróövezeti adatok azt mutatják, hogy 2016 decembere óta a legkisebb volt májusban a háztartási hitelezés éves növekedése, azaz az EKB kamatszigorítása hat, és egyre kevesebb lehetőséget hagy a háztartásoknak fogyasztásuk simítására kölcsönfelvétel útján. Az európai gazdaság lehűl, a fogyasztók helyzetét illetően optimista nézetben is legfeljebb vegyesek az adatok szolgáltatta jelzések.

Miután a pandémia közben felhalmozott tartalékok lassan kimerülnek, a fogyasztás simítására vagy az infláció csökkenése, vagy a bérek emelése kínálkozik útnak – hacsak nem ötlenek ki a magyar kormányhoz hasonló kreatív megoldásokat –, az utóbbi azonban újabb inflációt generálhat. Tovább főhet az EKB és az európai fogyasztók feje.