Javult, ami rozzant Európában – nagyon érdekes lesz a magyar kiskereskedelmi adat

További májusi kiskereskedelmi adatokat tettek közzé az uniós gazdaságok pénteken, amelyek megerősítik, hogy van valamelyest javulás a visszaesést követően, amely szinte minden országot érintett, egyeseket durván, mint Magyarországot is. Tudjuk, a rekordinfláció visszavonulása az Európai Központi Bankot egyelőre nem nyugtatta meg, miközben Európa-szerte magasabb béreket követelnek a munkavállalók – a fogyasztásszűkítő kamatemelések folytatódnak Európában, kivéve Magyarországot, ahol már a kamatcsökkentések kezdődtek meg.  

Az energiaválság és a háború miatt felszaladó árak rengeteg fájdalmat okoztak az európai országokban, főképp az alacsonyabb jövedelműek közt, és 

amely segíthet visszaszorítani az inflációt. A kérdés azonban ilyenkor mindig az, mekkora jóvátehetetlen kárt okoz az emberek életében és a nekik munkát adó vállalatok körében.

Ennek mértéke és ütemezése országonként más, trendek azonban megfigyelhetők, és a csütörtökön közzétett májusi európai adatok már némi javulást mutattak, és ezt megerősítették a pénteki számok is. (A magyar adatsor jövő csütörtökön érkezik.) Eközben az EU vezetői Brüsszelben pénteken olyan intézkedésekről tárgyalnak, amelyek megcsapolnák a tagállamok pénztárcáját, amit a magyar miniszterelnök visszautasított.

de az uniós államok általában még messze vannak fogyasztásban a válság előtti szintekhez. A keresetek emelkedése egy ponton már nem kompenzálta az inflációt – az energia az idei csökkenés ellenére még mindig drága – a háztartások kifogytak a tartalékokból, a hitelfelvételt pedig sokak számára elérhetetlenül drágává tették az infláció ellen küzdő európai jegybankok kamatemelései. 

éves összehasonlításban. A szomszéd Szlovéniában 13,4 százalék a mínusz, és pénteken kiderült, hogy Észtországban – ahol nem szokatlanok a gazdasági mutatók hatalmas kilengései – a májusi javulás ellenére még mindig 9,6 százalék a fogyasztási veszteség.

A németeknél második hónapja emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, de az áprilisi 4,3 után még mindig 3,6 százalék az éves mínusz, holott az importáraik májusban 9,1 százalékkal zuhantak éves szinten – friss júniusi számaik pedig azt mutatják, hogy nem csökkent tovább, hanem megint emelkedett náluk az éves infláció. 

Nem úgy a franciáknál, ahol a drágulási ráta 4,5 százalékra, tizenöthavi mélypontra mérséklődött a májusi 5,1-ről, ami alacsonyabb a németnél, csakhogy a háztartásaik nincsenek jó állapotban, a májusi kis emelkedés után is 5,2 százalék az éves mínusz a kiskereskedelmi forgalmukban. 

Svájcban eközben 4 százalékos mínuszból 1,1-ig jutottak, és vannak olyan országok, amelyeket megkímélt a baj, mint az energiakrízistől megkímélt Hollandiában, ahol 4,6 százalékos a bővülés, 

ahol 6 százalékos forgalombővülést mutatott a májusi statisztika, az infláció pedig az EKB 2 százalékos célja alá bukott. Horvátországban, ahova magyarok tízezrei tartanak nyaralni, a hírek szerint még borsosabbra emelték áraikat költségeik növekedésére hivatkozva a szállásadók, bár az átlagos hazai fogyasztást tekintve náluk nincs nagy gond – igaz, hogy a kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme májusban 3 százalékra mérséklődött az áprilisi 4,2-ről.

Másik déli szomszédunknál, a szlovénoknál a friss adatok szerint júniusban már 6,9 százalékra mérséklődött az infláció a májusi 8,4 százalékról, és márciusban még 10,5 százalékot mértek, azaz a jövedelmek elmaradása az áraktól szűkül, a kiskereskedelemben azonban nem következett be fordulat, hozzánk hasonlóan mély gödörben vannak.

Az infláció Magyarországon még gyorsabb csökkenésnek indult, és a béremelkedés hónapokon belül meghaladhatja a drágulás tempóját, miközben szinte Európa-szerte májusban már nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ennek a fényében nagyon érdekes, mutat-e javulást a jövő csütörtükön esedékes magyar forgalmi adat a sokkoló tavaszi kétszámjegyű éves visszaesés után.

A kikapaszkodás a fogyasztási gödörből mindenképpen időt vesz igénybe. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a nyárra, de legkésőbb a negyedik negyedévre vár fordulatot, ami nem azt jelenti, hogy visszaérünk a korábbi fogyasztási szintre – az egy-két évet is igénybe vehet –, hanem hogy mérséklődik a visszaesés, majd fokozatos növekedésbe fordul.

A visszaesés mérséklésére, a fogyasztás „simítására” és a vállalatok – például egyes nehéz helyzetbe került élelmiszertermelők – kisegítésére a magyar kormány gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott, illetve változtatott a SZÉP-kártyák használata, illetve a csok és a babaváró hitel szabályain.

Ezek – miközben Európa a recesszió felé tart – jelentős költségekkel járnak, 

a második napjánál tartó brüsszeli uniós csúcstalálkozón, ahol jelentős kiadásnövelő javaslatokkal állt elő Brüsszel a tagállamok pénztárcájának terhére, miközben a korábbi megegyezések ellenére Budapesttől és Varsótól hatalmas összegeket tartanak vissza.