Sokan még mindig nem tudnak szabadulni az évtizedekkel ezelőtti emlékektől, amikor az európai piacokat elárasztották az olcsó, gyenge minőségű, olykor nyugati márkákat külsőre lekoppintó kínai áruk. Azóta óriásit fordult a világ, a nyugati márkák behatoltak Kínába, mára pedig újabb szintre lépett a versengés: a kínai vásárlók már jobbnak tartják a hazai árukat a nyugatiaknál. A következő lépcsőben már a nyugati piacokról szoríthatják ki a helyi árukat, és pont ez az, amitől Európa és Amerika retteg.
A kínai exportjukat az elmúlt évtizedekben az ország gazdagodásával párhuzamosan meredeken növelő nyugati fogyasztói márkák idén azzal küzdenek, hogy a világ második legnépesebb országának belső kereslete csak lassan tér magához a pandémia és a járványkorlátozások sokkjából. Ehhez azonban párosul egy másik probléma is – írja az amerikai The Wall Street Journal: a kínai fogyasztók egyre inkább a hazai márkák felé fordulnak.
Még akár öt évvel ezelőtt is a kínai fogyasztói piacon a külföldi márkák domináns szerepet töltöttek be, a hazaiak pedig küszködtek, gyakran az alacsonyabb minőség és a gyenge marketing miatt.
Azóta gyökeresen változott a helyzet, immár a helyi márkák uralják az online piactereket, a bevásárlónegyedeket és az áruházi polcokat. A helyi vásárlók jobb minőségűnek tartják őket, mint korábban, javult a dizájnjuk, és hatékonyabbá vált a helyi vállalatok marketingje. Mindez az ízlések és a preferenciák átalakulásához vezetett.
A gyors és gyökeres változáshoz hozzájárult a pandémia, amikor a személyes eladások helyett az online értékesítés került előtérbe, és a vállalatoknak meg kellett tanulniuk alkalmazkodni ehhez.
A helyi igényekhez idomuló termékeket fejlesztettek, és kihasználták a helyi marketinglehetőségeket,
a kínai bőrhöz jobban illő szemhéjfestéktől a ginzenges fogkrémen keresztül az olimpiai bajnok Li Ning reklámozta, 200 dolláros sportcipőig.
A kínai piac, ha nem osztja keményen két szétválaszott részre a világot a Washington és Peking közti versengés, kulcsterep marad számos nyugati vállalat számára. Népességben ugyan idén India lett Kína helyett a világ legnépesebb országa, de vásárlóerőben az utóbbi fényévekkel megelőzi az előbbit,
sőt ebben az évtizedben várhatóan lehagyja az Egyesült Államokat is.
A Kínába benyomult nyugati márkáknak, mint az Adidas, a Procter & Gamble vagy a L’Oréal, amelyeknek a bevételei immár jelentős részben az ázsiai óriás piacától függnek, szintén a helyi igényeket kiszolgáló módszerekhez, a helyi igényekhez, gondolkodáshoz kell alkalmazkodniuk, hogy életben maradhassanak.
Már nem elég, ha csak hozod a márkádat, és nyitsz egy boltot. Most már keményen meg kell dolgoznod a pénzedért
– idézte az amerikai lap James Yangot, a sanghaji központú Bain tanácsadó cég partnerét. A kínai fogyasztók becslések szerint 2026-ra évi 5400 milliárd dollárnál is többet költenek majd – tette hozzá.
Rengeteg vásárló, aki a pandémia idején hozzászokott az online rendelésekhez, nem is tér vissza a fizikai piacra. Az e-kereskedelmi eladások az év első hónapjában 13,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
A fogyasztók egyre módosabbakká válnak Kínában, és egyre Kína-centrikusabbak. Ezt részben a nemzeti büszkeség hajtja, miközben nő a feszültség az ország és az Egyesült Államok között, részben pedig az a tudat, hogy véleményük szerint a kínai márkák már felérnek a nyugatiakkal, vagy még jobbak is náluk – írta az amerikai lap. Ezt a változást a fiatal generációk vezérlik: ők egyre inkább ilyenek.
A WSJ többek közt a 47-esztendős Hsziaohan Tou példáját említi, aki egy pekingi PR-cégnél dolgozik: ő korábban amerikai vagy európai szemhéjfestékeket használt, de áttért a kínai Perfect Diary márkára, az ára és a kinézete miatt.
A 12 árnyalatú Perfect Diary terméket állatmotívumokkal dekorált dobozban árulják, és az árnyalatoknak olyan nevei vannak, mint „rókafarok” vagy „szőrme”. Az ára csak 15 dollár. Ezzel szemben a L’Oréal határnyalatú termékének az árai 23 dollártól indulnak. „A legtöbb fogyasztó még érzékenyebb az árra, mint korábban” – mondja Tou.
A Perfect Diary online márkaként indult 2017-ben az Alibaba platformján, és csak később nyitott fizikai üzleteket. A Euromonitor International piackutató szerint azóta a legnagyobb forgalmú helyi sminkkiskereskedővé vált,
tehát ehhez csak néhány évre volt szükség.
Anyavállalata, a Florasis nevű kínai cég azt állítja, hogy a termékeik jobban passzolnak a kínai bőrhöz a nyugatiaknál. A két cég együttesen már a 9 milliárd dolláros színezőkozmetikai piac 15 százaléka felett diszponál. Hat éve a részesedésük nulla százalék volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.