késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Tízéves a trafiktörvény: már tudjuk, mi a Nemzeti Dohánybolt legnagyobb sikere
A 2013. július 1-jén, azaz tíz éve bevezetett trafiktörvény legnagyobb sikere, hogy a rendszeresen dohányzó 18 év alattiak száma a felére csökkent. Egyetért ezzel a megállapítással?
A leghatározottabban, hiszen az intézkedés fókuszában a kiskorúak és a nem dohányzók védelme állt. Emellett a felnőtt lakosság körében is érdemi eredményeket értünk el, a rendszeresen dohányzók száma 10 százalékkal csökkent. Ez olyan siker, amelyről beszélnünk kell – és beszélnek mások is, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO például az új dohánykereskedelmi rendszer okán részesítette főigazgatói elismerésben Orbán Viktor miniszterelnököt.
Az érthetőbb, miért csökkent a fiatalkorú dohányosok száma: egy trafikban nehezebb cigarettához jutni, mint korábban bármelyik kiskereskedelmi boltban. De mi okozta a változást a felnőtteknél?
Induljunk ki a trafiktörvény előtti állapotból: több mint 43 ezer helyszínen lehetett Magyarországon dohánytermékhez jutni.
Értelemszerűen a jogszabályok alapján akkor is tilos volt kiszolgálni a 18 éven aluliakat, de azt mindenki beláthatja, hogy 43 ezer pontra nem tudunk ellenőrt állítani. Magával a hozzáférhetőség csökkentésével is eredményt tudtunk elérni.
Ez az összefüggés a felnőtteket is érinti, hiszen sokan elgondolkozhattak azon, érdemes-e pluszenergiát és -időt beleölni a vásárlásba. Ráadásul a dohánytörvény a prevencióra, a leszokást erősítő tájékoztatásra is kötelezően nagyobb hangsúlyt fektet, sokkal több ilyen jellegű figyelemfelkeltő kampány indul. Azt azért fontos hozzátenni, hogy a felnőtt dohányosok találnak maguknak trafikot, ha akarnak, a lakosság 99 százaléka olyan településen él, ahol elérhetők ezek a termékek, az országos lefedettség vonatkozásában nincs probléma, viszont sokkal szabályozottabb környezetben tudjuk biztosítani a dohánytermékekhez való hozzáférést.
Nem időszerű új dohányboltok nyitása
Szükség lehet új trafikokra a közép-távoli jövőben?
Jelenleg 5848 dohánybolt működik Magyarországon, a 99 százalékos lefedettséget figyelembe véve azt gondolom, hogy nem időszerű új trafikok nyitása. Ez ugyan nem a hatóság, hanem a kormány döntése, de tudtommal nincs is szándék új koncessziós pályázat meghirdetésére.
Amikor az SZTFH átvette a dohányipar felügyeletét, milyen állapotok fogadták?
Egy alapvetően jól működő rendszer.
A tíz év alatt a Nemzeti Dohánybolt önálló márkává vált,
ma már a cégért látva tisztában van vele mindenki, hogy mire számíthat, ha benyit egy ilyen üzletbe. Ennek a rendszernek ez is az egyik nagy előnye: az ország bármelyik pontján ugyanazt a színvonalú szolgáltatást kapja meg a vásárló. Fontosnak tartom, hogy azt a minőséget tudjuk biztosítani a kistelepüléseken, mint a nagyvárosokban. Ami a dohányipari felügyelet kihívásait illeti, a veszély kívülről érkezik: nagyon gyorsan fejlődik a szektor, és megjelentek azok a termékek, a dohányzást imitáló eszközök, amelyeknek vajmi kevés közük van a hagyományos cigarettához, és amelyek még nagyobb veszélyt jelentenek a kiskorúak számára.
Tehát az Elf Barról beszélünk.
Jelenség szintjén igen. Ezek jellemzően külföldről váltak hozzáférhetővé olyan dohánytermékként, amelyeknek nem ismerjük az élettani, egészségre gyakorolt hatását, nem tudjuk bevizsgálni, mérni a nikotintartalmát. Ez jelenti a legnagyobb veszélyt, amivel szemben a hatóságnak fel kellett lépnie. Az elmúlt egy évben sikerült elérnünk, hogy a közterületekről és az iskolákból visszaszoruljon ez a jelenség.
Nincs olyan Nemzeti Dohánybolt, amit ne ellenőriznének
Visszatérve a dohányboltokhoz: mit tapasztalnak az ellenőrzések során?
A trafikoknál nagyon szigorú a szabályozás, és nincs pardon. Súlyosabb ügyek esetében a három csapás elvét alkalmazzuk: az első hiba után jelentős pénzbírság, a másodiknál pénzbírság és időszakos boltbezárás, a harmadiknál pedig felbontjuk a koncessziós szerződést, tehát elvész az egzisztenciát jelentő dohánykereskedelmi jogosultság.
Tavaly 5800 vizsgálatot folytattunk le, azaz lényegében nincs olyan trafik az országban, ahol ne ellenőriznénk a működést.
Elsősorban a kiskorúak kiszolgálására fókuszálunk, az elmúlt időszakban nem tártunk fel durva, kirívó szabálytalanságot.
Ez a szigorú szabályozás segíthet a feketepiac elleni küzdelemben?
A feketepiac sokkal inkább az árral van összefüggésben. Az Európai Bizottság arra kötelezi a tagállamokat, hogy növeljék a jövedéki adó mértékét, tehát drágítsák a dohánytermékeket. Ez értelemszerűen nálunk más következményekkel jár, mint például Belgiumban vagy Ausztriában, hiszen a schengeni határokkal érintett ország vagyunk. Ha Magyarországon jelentősen emelkedik az ár, többen lesznek érdekeltek abban, hogy illegálisan hozzanak be dohánytermékeket, ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben vagyunk. Bár ez nem az SZTFH, hanem a NAV felügyeleti kompetenciájába tartozó terület, annyi azonban elmondható, hogy a 2022. évben 25,2 millió szál cigarettát foglaltak le mintegy 2 milliárd forint értékben.
A falvakban a kisboltokat is pótolják a trafikok
Egy korábbi interjúban a trafiktörvény kedvező hatásaként említette azt is, hogy immár nem a külföldi multinacionális cégeké a haszon.
Tíz évvel ezelőtt főképp külföldi tulajdonú áruházláncokban lehetett hozzájutni a dohánytermékekhez, az értékesítésből származó bevétel pedig értelemszerűen külföldre vándorolt.
Helyes döntés volt, hogy a trafikrendszer létrehozásában egy patrióta gazdaságpolitikai megfontolás is szerepet játszott.
De meggyőződésem az is, hogy a 2013-ban felállított rendszernek köszönhetően tudjuk biztosítani a kistelepüléseken a dohány- és egyéb termékekhez való hozzáférést. A korábbi szabályozás mellett biztos vagyok benne, hogy messze nem lenne 99 százalékos az országos lefedettség, hiszen a nagy üzletláncoknak nem áll érdekükben kisebb falvakban boltot nyitni. Az is beszédes adat, hogy 2022-ben az adóbevételek – a 2010-es mérték közel duplájára – 693 milliárd forintra növekedtek.
Most a trafikok kisboltokként is működnek – nem visszás, hogy emiatt olyanok is rendszeren vásárolnak a dohányboltokban, akik egyébként nem is cigarettáznak?
A hatóság határozza meg, hogy milyen termékeket árusíthatnak a dohányboltokban, és valóban, ez egy komoly dilemma, lehet olyan olvasata is, hogy nem dohányzó embereket terelünk a trafikokba, kockáztatva azt, hogy kísértésbe esnek. De van egy másik, nagyon fontos oldala: ezek az egységek sok esetben a kisboltokat pótolják a falvakban. Korábban ugyan volt vita arról, miért kell jégkrémet árulni egy dohányboltban, de úgy gondolom, ez rendeződött, mára nem látok feszítő társadalmi konfliktust ebben a kérdésben. Folyamatosan vizsgáljuk, milyen termékeknek van helyük a trafikokban, és azt fontos hangsúlyozni, hogy kiskorú nem csupán dohánytermék, hanem más áru megvásárlásának céljából sem léphet az üzletbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.