Megvan, mennyi pénzt hagytunk a boltokban júniusban – még mindig nem lehetnek túl boldogok a kiskereskedők
Az idén júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene – erős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 7,8, naptárhatástól megtisztítva 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakában mérthez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint.
Fotó: Shutterstock
Májusban 12,3 százalékos volt a visszaesés, áprilisban pedig még ennél is nagyobb, 13,6, illetve 12,6 százalékos mínuszt mutattak ki, ami történelmi mélypont volt, még a koronavírus-járvány idején sem mértek ekkora hiányt. Ez tulajdonképpen már tendenciának számít, és egyben megfelel az előzetes elemzői várakozásoknak is, hiszen a boltok forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok alapján
- márciusban 12,6, illetve 13,1,
- februárban 10,1,
- januárban 3,9, illetve 4,5,
- decemberben 4,8 és 3,9 százalékkal apadt 2022 azonos periódusához képest.
Mi történt a boltokban júniusban?
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 24,2 százalékkal lett kisebb az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,7 százalékkal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva. 2023. január–júniusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított információk alapján – 10,3 százalékkal volt kisebb a tavalyi év azonos időszakában mértnél.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,8 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,2 százalékkal mérséklődött.
- Eközben a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,3 százalékkal csökkent,
- az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben ellenben 4,0 százalékkal nőtt.
- A textil-, ruházati és lábbeliüzletekben lényegében nem változott a forgalom, míg
- a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,9,
- a használtcikk-üzletekben 5,3,
- az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11,
- a bútor-, műszakicikk-üzletekben 12 százalékkal lett kisebb.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,5 százalékkal esett vissza, és
az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene is elmaradt az előző év azonos havitól, mégpedig elég durván, 24,2 százalékkal.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,9 százalékkal mérséklődtek.
Mennyi pénzt költöttek a magyarok júniusban a boltokban?
Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron a májusi 1514 milliárdnál ezúttal 46 milliárddal többet, 1560 milliárd forintot ért el, ennyi pénzt hagytunk tehát a kasszáknál júniusban.
Mi volt az üzletekben 2023 januárja és júniusa között?
Röviden: a kiskereskedelem forgalmának volumene 10,3 százalékkal kisebb lett.
Részleteiben ez úgy néz ki, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,0, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 22 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.
Mire számítanak a szakértők?
A boltok vesszőfutásában a bázishatásnak van az egyik legnagyobb szerepe: tavaly a tavaszi hónapokban a kormányzati transzferek extrém magas fogyasztáshoz vezettek, amelyek csak fokozatosan csengenek le, és egy idő után azt eredményezik, hogy a jövőben már nem lesz ennyire drasztikus a csökkenés. Szintén fontos tényező az Árfigyelő, amely hatékonyan csökkenti majd az inflációt, így a kiskereskedelmi kereslet felpörgését is segítheti.
A gyengülés ezenfelül az üzemanyag-forgalom magas bázisával is magyarázható, az árstop miatt ugyanis megnőtt a fogyasztás – nemcsak a magyarok és a külföldiek által támasztott, hanem a teherautók és a buszok üzemanyag-keresletének kiskereskedelmi kutakra terelődése miatt is. Ez az effektus szintén fokozatosan tűnik el az adatokból.
Egyes elemzői vélemények szerint a kötelező akciózás ellenére a lakosság továbbra is visszafogja a nem szükséges költéseit, ami tovább mérsékeli a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmát és teljesítményét.
Abban mindenki egyetért, hogy a kilábalás lassú folyamat lesz, a látványosabb felívelés pedig inkább csak a második fél évre várható – már, ha a vásárlók is úgy akarják.
Magyarországon a legdrágább az élelmiszer? Utánajártunk – az eredmény meglepőHáromezer forintos csirkemell, 1000 forintos étolaj és csaknem 90 forintos tojás – ilyen árakkal találkozni a szomszédos országok boltjaiban. Az online elérhető webshopok és akciós újságok alapján annak jártunk utána, mi igaz abból, hogy Romániában, Szlovákiában vagy Horvátországban jóval kevesebbe kerül egy bevásárlás, mint idehaza. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.