Nem várt pofon: hiába a fizetésemelés, a magyarok nem akarják a pénzüket költeni a boltokban

Februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,6, naptárhatástól (és szökőnaphatástól) megtisztítva 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakában mérthez képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ennek még éppen lehetne is örülni, hiszen januárban még csak 0,6 százalékos volt a növekedés, és már az is másfél éves csúcsnak számított. Merthogy előtte legutóbb 2022 novemberben látott növekedést a magyar kiskereskedelem. Tehát az éves alapon számított forgalom februárban tovább emelkedett, csakhogy van egy másik mutató, ami kifejezetten hervasztó.

Mindez egyértelmű romlás, de nem előzmény nélküli. Januárban a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző hónaphoz, vagyis decemberhez viszonyítva. Ez akkor azonban nem feltétlenül számított negatívumnak, tekintve, hogy az ünnepi időszak költései adták a bázist. Azt viszont már akkor is meg kellett jegyezni, hogy ezzel megszakadt egy sorozat, és két egymást követő hónap után harmadszorra már elolvadt a havi alapú növekedés. Ez annak fényében számított különösen kedvezőtlennek, hogy a megemelt minimálbér és a garantált bérminimum januárban már rendelkezésére állt az érintetteknek.

Ehhez képest tehát további visszaesést mértek februárban, ami a korábbi fejleményekre való tekintettel is nem várt pofonként érkezett. Már csak azért is, mert februárban már a pedagógusok is kézhez vehették a megemelt fizetésüket.

Mi történt februárban a magyar boltokban?

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,7 százalékkal bővült, ami kedvező. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,3 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene viszont összességében már 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az eladások volumene 

• a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,9, 
• az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,8,
• az üzemanyagtöltő állomásokon 3,9 százalékkal nőtt.
• A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 13 százalékkal emelkedtek.

Innentől kezdve már csak csökkenést látunk.

• A textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 2,8, 
• a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,3, 
• a bútor-, műszakicikk-üzletekben 10, 
• a használtcikk-üzletekben pedig 13 százalékkal lett kisebb.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1 százalékkal esett.

Január–februárban az előző év azonos időszakához képest (naptárhatástól megtisztítva) a kiskereskedelem forgalmának volumene 0,8 százalékkal emelkedett. Ez úgy jött ki, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben viszont 1,5 százalékos esést mértek.

Mennyi pénzt hagytak ott a magyarok a boltokban februárban?

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1395 milliárd forintot ért el 2024 februárjában. Ehhez képest januárban még csak 1356 milliárd forint jött össze. Ugyanez decemberben 1811 milliárd forint volt, novemberben 1602 milliárd, októberben pedig 1589 milliárd.

Akárhogy is, az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.