Orosz boltlánc: inkább áprilisi tréfa lehet a magyarországi terjeszkedés – kár félnie a Lidlnek

Hétfőn, április 1-jén járta körbe a hazai sajtót a hír, hogy az orosz hátterű Mere boltlánc magyarországi terjeszkedésbe kezd.

A kétségkívül nagy horderejű hírt először közlő Haszon.hu arra alapozta a fejleményt, hogy megismert egy e-mailt, amelyet az orosz diszkont képviselői küldtek ki még február végén potenciális üzleti partnereiknek. 

Érkezik az orosz boltóriás Magyarországra, de senki nem tud róla

Ebben ténykén szerepelt a magyar piacra való belépés olyannyira, hogy a konkrét beruházási terveket is megosztották.

• Az elkövetkező évben húsz üzletet nyitnak Budapesten és az agglomerációban,
• három éven belül pedig már 200 bolttal fognak rendelkezni 700 millió eurós (durván 280 milliárd forint) forgalom mellett.

Összehasonlításul: a Lidlnek van körülbelül ennyi üzlete – de nekik ehhez nagyjából 15 évre volt szükségük –, a 700 milliós árbevétel pedig a 2022-es adatok alapján a nyolcadik legnagyobb pozíciót jelentené az itthon működő kiskereskedelmi hálóztok között. Egészen pontos koncepcióról van tehát szó, ezért is meglepő, hogy 

A Világgazdaság illetékes kormányzati és piaci szereplőktől is érdeklődött a témában és egybehangzóan azzal a reakcióval találkozott, hogy az orosz boltóriás magyarországi megjelenéséről ők is csak a sajtóból értesültek. Ez pedig azért is különös, mert egy ilyen fontosságú változás aligha mehet végbe fű alatt, az állam és a közvetlen versenytársak tudta nélkül. Lapunk megkísérelt kapcsolatba lépni a Merével is, de nem jár sikerrel. Hogy miért, arra talán elég magyarázat a honlapjuk, amely finoman szólva sem úgy néz ki, mint ahogy az egy komoly kiskereskedelmi szereplőtől elvárható lenne, pláne, ha éppen küszöbön áll az érkezése egy új országban.

További szkepticizmusra ad okot, hogy a Mere ügyeiben egyébként naprakész orosz kiskereskedelmi szaksajtóban sincs nyoma a magyarországi terjeszkedésnek. A boltláncról legutóbb február végén jelent meg új cikk, de ez pont, hogy megkérdőjelezi a magyar piacszerzés komolyanvehetőségét. Ez ugyanis éppen arról számolt be, hogy az orosz tulajdonosok kivezetik és átnevezik a Mere márkanevet Európában és MyPrice név alatt próbálkoznak megvetni a lábukat. Az első ilyen boltot meg is nyitották Belgiumban ott és abban az egységben, ami korábban egy nagyon rövid ideig valóban Mere volt, de 2022-től üresen áll.

Könnyen belátható, hogy ha a Mere brand éppen megszűnik, aligha logikus, hogy Magyarországon ezzel párhuzamosan Mere boltlánc épülne ki.

Ha tényleg jön az orosz bolt Magyarországra, nem lesz könnyű dolga

A Világgazdaságnak nyilatkozó, a kiskereskedelemben járatos források ugyanakkor fentiek fényében sem akarták kategorikusan kijelenteni, hogy a Mere magyarországi terjeszkedése kacsa lenne. Már csak azért sem, mert bő féléves távlatban valóban van nyoma piacszerzési törekvéseknek, igaz, nem Magyarországra vonatkozóan. Tavaly szeptemberben a Lebensmittel Zeitung arról írt, hogy tudomásuk szerint az oroszok feladták a nyugat-európai ambícióikat és letettek arról, hogy megvessék a lábukat 

• Ausztriában,
• Belgiumban,
• Franciaországban,
• Németországban,
• Spanyolországban
• és az Egyesült Királyságban. 

Ezt hivatalosan azzal indokolták, hogy az ukrajnai háború és az ezzel összefüggésben kihirdetett orosz szankciók ellátási problémákhoz vezettek, ezért be kellett zárniuk az összes európai boltjukat. Viszont Szerbiában és Litvániában jó számokat produkáltak, ezért ezekre az országokra, valamint Kelet-Európára helyezték át a fókuszt. Magyarországot papíron még csak-csak ide lehetne sorolni, csakhogy mivel uniós tagállam (igaz, Litvánia is), az orosz szankciós politika jóval nehézkesebb üzleti környezetet eredményezne a számukra, mint mondjuk Szerbiában.

Egyik kormányzati forrásunk is felhívta rá a figyelmet, hogy az egyes uniós szankciós csomagok olyan részletesek és összetettek, hogy nehezen képzelhető el, hogy ne érintenék egy orosz kiskereskedelmi szereplő üzletmenetét. Ez olyannyira égető kérdés, hogy a MyPrice belgiumi boltnyitás kapcsán a helyi polgármester beszélt arról, hogy aggasztja, hogy az üzlet polcain kínált fapados termékek vajon megsértik-e az Oroszország elleni nemzetközi szankciókat.

De ha ettől el is tekintünk, akkor is ott van még a magyar szabályozási környezet, élén a "plázastoppal". Ennek lényege, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál az építés, az átalakítás és minden nem építésiengedély-köteles változtatás (felújítás) is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött. Vagyis ha a Mere komolyan gondolja a kétszáz boltból álló magyar hálózatát, az kis túlzással végeláthatatlan bürokratikus terhet jelentene a számára. Még abban az esetben is, ha nem új üzleteket építene, hanem adott esetben felvásárolna (erre legfeljebb minimális az esély) egy, már létező boltláncot és azokba az egységekbe költözne be. 

– fogalmazott meglehetősen cinikusan ennek kapcsán az egyik nagy hazai bolt képviselője a Világgazdaságnak. Összességében tehát egyelőre inkább úgy tűnik, hogy a Mere magyarországi érkezése áprilisi tréfa, az orosz Lidlként is emlegetett boltóriástól pedig nem kell félnie a magyar Lidlnek. Hogy aztán ennyiben marad vagy mégis kifutja magát valahová ez a történet, azt az idő úgyis eldönti.