Varga Mihály bemutatta: majdnem egész Európa azt irigyli, milyen alacsony az adó Magyarországon a benzinen

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, hétfőn bejelentették a nagykereskedők, hogy változik az üzemanyag ára szerdától. Látszik egyfajta engedékenység a részükről, hiszen egy lépésben 8 forinttal vágnak a dízel literenkénti árán, ugyanakkor a benzinárhoz egyelőre nem nyúltak hozzá.

Kérdés, a mostani lépés, valamint a szerdán esedékes elegendő lesz-e ahhoz, hogy a kormány eltekintsen a beavatkozástól az üzemanyagpiacon. Merthogy ezt Nagy Márton bejelentette. A nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken azt mondta, hogy a kormány szerdán fogja megvizsgálni, van-e tennivalója, mert a hazai üzemanyagárak 20-30 forinttal magasabbak az uniós átlagnál. 

Mindez úgy derült ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal régiós összehasonlítását közölt az üzemanyagárakról. Ez azt állapította meg, hogy Magyarországon 

• a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640 forint, míg a régiós országokban 620 forint volt, ami 3,2 százalékos felárat jelent a hazai járművezetőknek.
• A dízel heti átlagos ára Magyarországon 654 forint volt, ami 31 forinttal, 5 százalékkal haladta meg a régiós 623 forintos átlagárat.  

Az utóbbi összképe a friss 8 forintos korrekcióval némiképp javult, azonban még bőven van mit javítani. Nagy Márton nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét sem, de rögtön jelezte, hogy számtalan beavatkozási lehetőség a rendelkezésükre áll, akár az árrés maximálása is.

Ennek kapcsán aztán rögtön kirobbant egy vita arról, hogy mi miatt drága Magyarországon az üzemanyag. Az üzemanyagpiac szereplői értelemszerűen arra mutattak rá, hogy az okok üzemanyagokra kivetett adóteherben keresendők:

• a 27 százalékos áfában, 
• a literenként 152,5 (benzin), illetve 142,9 (dízel) forint jövedéki adóban, 
• az energiahatékonysági hozzájárulásban, amely literenként 8,5 forint,
• és a kiskereskedelmi adóban, amely eltérően vonatkozik a benzinkutakra.

Ennek alapján valóban az a benyomás alakulhat ki a fogyasztóban, hogy lényegében az adópolitikán múlik a töltőállomások árazása. Csakhogy a teljes képhez hozzátartozik, hogy 

1. a kereskedők a nagy- és kiskereskedelmi árrés mértékét gondosan titkolják,
2. a literenkénti ár 35-36 százalékát a termelő által felszámított ár adja.

Ezek tehát ugyancsak markáns tételek, most pedig a pénzügyminiszter uniós statisztikák alapján azt is cáfolja, hogy magas lenne az állam által kivetett sarc. Varga Mihály az április 11-i kormányinfón is már szóba hozta ezt a kérdést. Akkor úgy fogalmazott, hogy nem az adótartam felelős azért, hogy a magyarországi üzemanyag drágább, mint a régiós. „Ha megnézzük az adótartam nélkül nettó árakat, teljesen középmezőnyben van a magyar üzemanyag ára. Tehát azt gondolom, hogy nem az adókkal kell ebben a tekintetben foglalkozni, hanem a termelői költséget kell olyan mértékben csökkenteni, hogy lejjebb tudjon menni az árazás.”

Frissen pedig egy táblázatot is nyilvánosságra hozott a közösségi oldalán, amely azt mutatja, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az üzemanyagok (legalábbis a benzin – a szerk.) adóterhe az Európai Unióban. „A magas üzemanyagárakat nem az adók okozzák” – húzta alá a pénzügyminiszter.

Valóban az olvasható le, hogy a 95-ös benzin adóterhének aránya 46 százalék Magyarországon, miközben 

• Finnországban 56 százalék, ahogy Görögországban, Írországban, Máltán és Olaszországban is. 
• Hollandiában és Németországban ugyanez 55 százalék,
• Dániában 53, 
• Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban és Szlovéniában 52. 
• Utána Portugália és Lettország következik 51 és 50 százalékkal. 
• Csehországban, Észtországban, Svédországban és Szlovákiában 49 százalék, 
• Horvátországban és Luxemburgban 48, 
• Litvániában 47,
• Lengyelországban, Spanyolországban és Magyarországon 46.
• Ennél alacsonyabb adószint csak Cipruson (44 százalék), 
• Bulgáriában és Romániában (43 százalék) hatályos.

Hogy a dízel esetében hasonló-e a rangsor, az nem derült ki a pénzügyminiszter bejegyzéséből.