Étvágycsökkentő és étvágynövelő fehérjék

Ismeretes az a megfigyelés, hogy zsírszöveti sejtekben termelődő leptin hormonnak szerepe van az anyagcsere-egyensúly fenntartásában. A zsírszövetek által termelt leptin hormon közvetlenül a hipotalamuszra hat, ezen az agyterületen található a szervezet éh-ség-, jóllakottságközpontja. Az itt elhelyezkedő receptorsejtek étvágygerjesztő és -csökkentő fehérjéket tudnak megkötni. A leptin hormon csökkenti az étvágygerjesztő és serkenti az étvágycsökkentő fehérjék termelődését, így végül is csökken az éhségérzet.

A másik hormonhatású anyag, a ghrelin, a gyomor és bél szöveteiben képződik, hatását az agyalapi mirigy növekedési hormonjának aktiválásával fejti ki. Növeli a táplálékfelvétel ingerét, fokozza az éhségérzetet, csökkenti az energiatermelést, fokozza a szövetekben a zsírlerakódást. A ghrelin lényegében ellentétesen hat, mint a leptin.

Angol kutatók új vizsgálati eredményeiket publikálták a New England Journal of Medicine legutóbbi számában. Vizsgálatokat végeztek a lep-tinhatáshoz hasonló, PYY jelű bélhormon étvágycsökkentő hatásának összehasonlítására 12 kövér és 12 sovány emberen. A vizsgálat célja annak tisztázása volt, hogy a PYY infúziós kezelése kövéreken csökkenti-e az étvágyat és így a táplálékfelvételt. Ugyanis kiderült, hogy a leptin például kövéreken nem csökkentette az étvágyat, szemben a soványakkal, akiknél hatásos volt.

Sajnos a leptineffektussal szemben a kövérek rezisztenciát mutattak. A PYY-kezelést követően a vizsgálatban részt vevők tetszés szerint fogyaszthattak ételt. Azt találták, hogy a kövérek és a soványak csoportjában is körülbelül 30 százalékkal csökkent a 24 órás kumulatív kalóriabevitel. Azt is észlelték, hogy a vér ghrelin-szintje (vagyis a szervezetben az éhségérzetet indukáló anyag mennyisége) csökkent a PYY-kezelés hatására. A kövéreknél a szer étvágycsökkentő hatása ugyanolyan mértékű volt, mint a soványaknál.