Egy nappal korábbra mediterrán-csúcstalálkozót szervezett a francia államfő, amelyen a földközi-tengeri térség gazdasági és biztonsági kapcsolatainak megerősítéséről fognak tárgyalni. A szír államfő mindkét eseményen részt vesz, csakúgy, mint Ehud Olmert izraeli miniszterelnök, bár kettejük között közvetlen kapcsolatfelvétel vagy megbeszélés nem várható.
Asszad meghívása – bár a sajtóban már néhány napja folytak róla találgatások – nyugati kormánykörökben általános meglepetést keltett. Szíria az utóbbi években amolyan nemzetközi pária státuszra volt kárhoztatva, részint a libanoni ügyekben játszott – vagy vélt – szerepéért, részint pedig a térségben tevékenykedő szélsőséges csoportok támogatásáért.
Utóbb azonban a damaszkuszi kormányzat javára írják, hogy támogatta az utóbbi néhány héten végrehajtott libanoni rendezést, emellett – egyelőre csak török közvetítéssel – tárgyalásokba bocsátkozott Izraellel, a Golan-fennsík hovatartozásának rendezéséről.
A Nyugat-számára bíztató jelek láttán, európai és arab államok is kezdik felvenni a kapcsolatokat Szíriával, abban az – alig titkolt – reményben, hogy Damaszkusz eltávolodik a térségben meglévő fő szövetségesétől, Irántól.
A szír elnök párizsi meghívását kommentálva a Financial Times rámutat, hogy a lépés Franciaországban is bírálatokat váltott ki: az ottani szocialista párt külügyi szóvivője elhibázottnak minősítette a lépést. A brit lap szerint a gesztus valószínűleg Washingtont is irritálni fogja. Más államok – például Nagy-Britannia – már a 2000-es hatalomra lépésekor kapcsolatot kerestek Asszaddal, később azonban látniuk kellett, hogy a Damaszkuszban adott ígéreteket ritkán tartják be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.