Alkotmánybírósági baki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban?

 Szabó szerint a dokumentum első része következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a gyalázkodás a véleménynyilvánítás szabadságával való olyan visszaélést jelent, amely mások emberi méltóságát sértheti, de a határozatban később megjelenik egy olyan fordulat, amely túlmegy a Btk. értelmezésén és kiegészíti a törvényt.

Eszerint az Ab a büntethetőséget ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a gyűlöletbeszéd legyen alkalmas az erőszak világos és azonnali, jelenlevő veszélyének kiváltására. Szabó szerint ez a kitétel Halmai Gábor alkotmányjogász Sólyom László egykori Ab-elnök főtanácsadója hatására került a szövegbe.