Egykor a Közel-Kelet hatalmas területeit borították sűrű cédruserdők. A fenséges fa a természetes növénytakaró uralkodó faja volt a mai Dél-Törökország, Libanon és Szíria területének jelentős részén.
Már az ókorban megkezdődött azonban a cédrusok tömeges kitermelése (többek között Izrael harmadik királya, Salamon is ezzel díszítette a jeruzsálemi templomot). A fa élettere mára alig kétezer hektárra zsugorodott a Libanon-hegységben.
A cédrusok ma az 1200-1800 méter tengerszint feletti magasságon érzik jól magukat, már ez is feljebb van, mint néhány évszázaddal korábban. A további globális felmelegedés oda vezethet, hogy élhetetlenné válik számukra ez a magasság – figyelmeztet Nizar Hani, az egyik libanoni cédrusrezervátum tudományos koordinátora.
A cédrusok ugyanis a nedves talajt és a gyakori vízfolyást kedvelik, márpedig az előrejelzések szerint a Libanon-hegység éghajlata nemcsak melegebbé, hanem szárazabbá is válik a klímaváltozás eredményeként.
A rezervátumban meglévő egyes példányok a becslések szerint akár kétezer évesek is lehetnek. A cédrusok hosszú élettartama azonban nem jelenti azt, hogy mentesek lennének a klímaváltozás hatásai alól – vélik a szakértők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.