Magyarország is aggódik - Harc egy fél megyéért

Már hivatalosan is háború van Grúzia és Oroszország között, miután a grúz parlament jóváhagyta az államfő rendeletét a hadiállapotról, amely szombaton a kaukázusi ország egész területén életbe lépett. Mihail Szaakasvili azzal indokolta a hadiállapot elrendelését, hogy Oroszország megtámadta a kaukázusi köztársaságot. A rendelet szabad kezet ad a grúz hadseregnek az oroszok elleni harcban. Hatálya egyelőre 15 napig tart.

Az orosz légierő grúz katonai létesítményeket támadott szombaton a Fekete-tenger partján legalább három laktanyát megsemmisítettek. Porig bombázták a fekete–tengeri Poti kikötőjét, megsemmisítve ezzel a grúz kőolajfinomítókat. Támadás érte ezen kívül Gori városát és Tbiliszit, a grúziai fővárost is. Grúz közlés szerint az orosz légierő a Grúziai városok lakóövezeteit is bombázza.

Áldozatok. Grúz oldalon több százra teszik az elesett katonák és civilek számát, orosz részről eddig tizenöt katona halálát és öt vadászgép elvesztését erősítették meg. Orosz és oszét források szerint a főváros, Chinvali teljesen romba dőlt, a civil áldozatok száma meghaladja a kétezret, miután a grúz katonaság pénteken és szombaton folyamatosan rakétákkal és nehéztüzérséggel lőtte a várost. A hetvenezres dél-oszétia lakosságából 30 ezren menekültek el eddig Oroszországba. Medvegyev orosz elnök "humanitárius kataszrófáról" beszél.

A grúz csapatokat egyelőre kiverték a fővárosból. Eközben az orosz hadvezetés közölte, csapaterősítést küld a térségbe. Orosz hírügynökségek szerint a szárazföldi erők egyik illetékese elmondta: „a különlegesen kiképzett egységek katonái néhány óra múlva a harci övezetbe érkeznek. Céljuk, hogy helyreállítsák a békét” – fűzte hozzá.
Hazajönnek Pekingből? Mihail Szaakasvili a grúz fővárosban tartott sajtóértekezletén kijelentette: tűzszünetet szeretne elérni Dél-Oszétiában. Ezzel párhuzamosan elrendelte az irakban szolgáló kétezer grúz katona hazahívását és kilátásba helyezte a pekingi olimpiai küldöttség hazahívását is.

Magyarország is aggódik a helyzet miatt
A magyar Külügyminisztérium is aggódva figyeli az eseményeket. Jelenleg 10 magyar állampolgár van most Grúziában, az ENSZ-nek, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) dolgoznak - tudta meg a Független Hírügynökség Kohári Lajos helyettes külügyi szóvivőtől. A tárca információi szerint mindannyian jól vannak, és biztonságos helyen. Magyar turisták, illetve üzletemberek nincsenek Grúziában. A volt szovjet tagköztársaságban egyébként nincs magyar diplomáciai képviselet.
 

Közben a konfliktus átterjedt Abháziára is, miután abház szeparatisták offenzívát indítottak szombaton, hogy kiszorítsák a grúz egységeket a Kodori-szoros térségéből. Szergej Samba abház külügyminiszter közlése szerint az abházok repülőgépekről végrehajtott bombázással és tüzérségi támadásokkal vették fel a harcot a szoros felső szakaszán elhelyezkedő grúz erőkkel. Abházia – Dél-Oszétia mellett – a másik szakadár régiója Grúziának; függetlenségét még a 90-es évek elején kiáltotta ki, de azt egyetlen állam sem ismerte el.

A jelek szerint a nemzetközi közösség is tehetetlen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa képtelen volt határozatot elfogadni, amelyben a feleket a harcok befejezésére szólították volna fel, mivel az orosz fél megvétózta a javaslatot. Amerika, Nagy-Britannia és Franciaország diplomatái azonban a grúzok érveinek ad igazat. Dél-Oszétia ugyanis hiába autonóm régió, Grúziához tartozik, tehát a bevonulással az oroszok támadták meg Grúziát.

Dél–Oszétia: harc egy fél megyéért
A Dél–Oszétia elnevezésű autonóm terület a maga négyezer négyzetkilométeres kiterjedésével négyszer nagyobb Budapestnél, azonban túlnyomó részét a Kaukázus hegylánca teszi ki. Lakossága mindössze 70-100 ezerre tehető, miután a függetlenség 1991–es kikiáltása után több százezer grúzt űztek el otthonaikból. A lakosság 80 százaléka orosz állampolgár. Dél–Oszétia függetlenségét egyetlen ország sem ismerte el, még Oroszország sem.