A Szlovákiából bevándorolt rutén család harmadik gyermeke érettségi után a pittsburgh-i Carnegie Műszaki Főiskola festészeti és formatervezési tanszékén tanult, majd 1949-ben New Yorkba költözött. Lakást bérelt Manhattanben, nevét Andy Warholra változtatta. Kezdetben reklámgrafikából élt, de tervezett színházi díszleteket, könyvjelzőket, üdvözlőlapokat, sőt női cipőket is. 1952-ben rendezte első kiállítását azokból a rajzaiból, amelyeket Truman Capote novelláihoz készített – írja a HírExtra.
A hatvanas évek elején kezdett festeni, első sikereit a népszerű képregények, hirdetések formai megoldásainak felhasználásával aratta. 1962-ben megfestette a dollár bankjegyet, egy revolvert és híres Campbell-leveskonzerv-sorozatát. Képein a hagyományos festékek mellett cipőfényesítő kenőcsöt és tojást is felhasznált.
Selyemszitanyomásos technikával készítette híres szerigráfiáit Marilyn Monroe-ról, Jackie Kennedyről, Mick Jaggerről, Elvis Presley-ről, Mao Ce-tungról és Leninről.
Manhattanben 1963-ban Factory néven megalapította saját stúdióját. A Factory a társasági élet központja lett, zenével, tánccal fűszerezett kiállításai - a happeningek - a képzőművészet új útjait nyitották meg. Ebben az időben kezdett komolyan foglalkozni a filmezéssel is, 1969-ben Interview címmel havonta megjelenő filmes folyóiratot indított el.
Filmjei a New York-i underground klasszikusai lettek, ő maga a műfaj kulcsfigurájává vált. 1970 és 1986 között Andy Warhol a popkultúra legismertebb, legkörülrajongottabb alakja, a pop-art koronázatlan királya volt. Warhol 1987. február 22-én egy rutin epehólyag-műtét után a kórházban szívrohamban halt meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.