Cigányozás a zászlóbontáson - Nem jött be a Charta-trükk

Bár a kirekesztés és az erőszak elleni összefogás lenne a fő célja a szombaton megalakult Magyar Demokratikus Chartának, ehelyett – mint az várható volt – távolról sem kovácsolta össze a különböző pártokat. Még a saját köreiben sem aratott osztatlan sikert a Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezése sem, legalábbis erre utal, hogy eddig egyetlen miniszter vagy államtitkár sem írta alá az egykori Demokratikus Charta utódszervezetének megalapításáról szóló felhívást. A szocialista párt parlamenti képviselői közül is csak néhányan csatlakoztak hozzá.

Nincs az aláírók között egyelőre a miniszterelnök felesége, Dobrev Klára sem. A Fidesz már a miniszterelnök júliusi bejelentése után jelezte, nem vesz részt a gyűlésen, az SZDSZ pedig azt közölte, csak akkor lesz jelen, ha az esemény nem lesz pártrendezvény. Lázár János, a nagyobbik ellenzéki párt képviselője szerint a kezdeményezés indokát az elmúlt két hónapban „fenyegetés, robbantás, és egyéb merényletek kapcsán sem sikerült előállítani”. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője pedig azt írta vasárnap internetes naplójában, hogy „égésnek számít, hogy nem tömegdemonstráció volt a Magyar Demokratikus Charta megalakulásakor.”

A KDNP szerint a charta „Gyurcsány liberális pajzsa”, amelynek az a szerep jutott, hogy „utóvédharcot folytasson a bukott miniszterelnök kártékony tevékenységének védelmében”. Az ellenzéki párt úgy véli, hogy a mostani charta elődjének, a Demokratikus Chartának nagy része volt abban, hogy Magyarország „neoliberális zsákutcába került”.

Cigányozás a zászlóbontáson
A szombati eseményen több jelenlévő is elmondta, hogy miért írta alá a chartát. Mizsei Béla, volt kisgazda képviselő úgy vélte, hogy „a Magyar Gárda akciói termékeny talajra találtak Magyarországon, mert bizony nagyon sokan viszolyognak a cigányságtól magatartásuk miatt”. Szerinte a megoldás az, hogy a romákat „ki kell művelni”. Mizsei Béla arra kérte a cigányság vezetőit, hogy „kicsit regulázzák meg őket, talán akkor változtatnak magatartásukon”. Erre válaszolva Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke felszólalása elején közölte: „a felhívásra megregulázom magam, és rendkívül visszafogott leszek a magyar politikusokkal és értelmiségiekkel szemben”