Lendvai a Fideszről: "Monnyon le!" politika újabb variánsa

- Az utóbbi időszak gyorsan zajló eseményei után mennyire látja egységesnek az MSZP-t, kiáll-e a párt Gyurcsány Ferenc mellett?

- Minden, belső kohézióval rendelkező párt úgy viselkedik, hogyha számára fontos dolog kérdőjeleződik meg, akkor összezár. De nemcsak ilyen lélektani okai vannak, hogy egységesnek érzem a pártot és a frakciót. Azt a programot, aminek fő vonalait a Megegyezés című vitairat tartalmazza, hosszú viták után alakítottuk ki, ennyiben kollektívnek érezzük. Mivel ezt Gyurcsány Ferenc neve fémjelzi, úgy látom, a személy mögött is megvan a frakcióegység.

- Elképzelhetőnek tart-e olyan helyzetet, mint 2004 augusztusában, hogy felmerül a miniszterelnök leváltásának lehetősége, különös tekintettel arra, hogyha csak így tudják biztosítani a parlamenti többséget?

- Két-három héttel ezelőtt tűnhetett úgy, hogy személyekről folyik a vita, ma már szerencsére a dolgok lényegéről, a programok tartalmáról beszélünk. Innentől a dolgok helyükre kerültek. Ha pedig létezhet az SZDSZ-szel közös program, akkor nehéz volna indokolni, hogy miért más személlyel akarnánk megvalósítani, mint aki bábáskodott körülötte.

- Attól nem tartanak, hogy a közös program érdekében túl sok engedményt kell tenniük az SZDSZ-nek? Egyáltalán: milyen területeken tudna engedni az MSZP?

- Abból semmiképpen, hogy nehezen élő társadalmi csoportokat még nehezebb helyzetbe hozó szociáliskiadás-csökkentés legyen. Ezen kívül ha bárkinek van adó- és kiadáscsökkentési javaslata, nyitottan hallgatjuk. Egyébként pedig most jön a neheze. Most kell egyeztetni, hogy a két párt értékrendjéből hogyan lehet közelíteni például az adó, vagy a szociálpolitika kérdését. Bele fogunk izzadni mi is meg a szabad demokraták is, mert borzasztó nehéz lesz kompromisszumokat találni.

- Hogy lesz kompromisszum, ha az SZDSZ korábban már leszögezte: a Megegyezést nem tekinti tárgyalási alapnak?

- Nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc mellé egy kész dolgozatra Fodor Gábor nem akarja odaírni a nevét. De senki sem gondolta, hogy egy másik párt a mi elképzelésünk minden betűjével egyetért majd. Ha így lenne, nem kellene tárgyalni. Persze más a kompromisszumos hajlandósága egy koalíciós és egy koalíción kívüli pártnak. Koalíción belülről a megegyezés kölcsönös kényszer, kívülről csak lehetőség, hiszen ugyan nehezebb így megegyezni, de kevesebb dologban is kell.

- Mi tesz az MSZP abban az esetben, ha az SZDSZ előjön a miniszterelnök személyének kérdésével?

- Ők is tisztázták, hogy nem erről kívánnak tárgyalni.

-Május óta kisebbségi kormányzás folyik, a kormánypárti frakciónak nincs többsége a parlamentben. Hogyan kívánják mégis biztosítani a szavazásokhoz szükséges többséget? Kik lehetnek alkalmi, vagy állandó szövetségeseik? Elképzelhetőnek tart egyes képviselőkkel kötött alkukat?

- Elsősorban kollektív támogatót szeretnénk találni az adótörvényekhez és a költségvetéshez. A képviselők egyéni döntése is elképzelhető - ez kinek-kinek nyíltan vállalt, felelős elhatározása. De nem ez a kívánatosabb és megnyugtatóbb megoldás. Arra törekszünk, hogy az SZDSZ-frakcióval kössünk megállapodást.

- A Fidesz előállt egy olyan indítvánnyal, melyben az adótörvények elutasításához köti a parlament feloszlatását. Erről várhatóan nem lesz olyan sima szavazás, mint az MDF-nek az Országgyűlés feloszlatását kezdeményező javaslatáról. A Fidesz ráadásul a Megegyezésről is szavaztatna a Házban.

- Az adótörvényekben meg kell egyeznünk. Ha van adótörvény, akkor felelős képviselő már nem sodorja bele az országot olyan helyzetbe, hogy lehetne költségvetés, mégis meggátolja. A Fidesz javaslata a miniszterelnök írásáról szóló szavazással pedig inkább parlamenti cirkuszi mutatvány, aminek akármi a végeredménye, nem tudom igazán komolyan venni. A Fidesz nem vitatkozni akar, egyszerűen le akar szavazni valamit. Ez csak a „Monnyon le!" politika egy újabb gyermeteg variánsa.

- A hét elején az Országgyűlésben is szó volt arról, hogy 11 százalékos egészségügyi hozzájárulással terhelnének egyes, munkavállalóknak járó juttatásokat, mint az üdülési csekk, vagy a helyi bérlet. Nem tartja ellentmondásnak, hogy a Megegyezéssel éppen a szociális kiadások csökkentését utasítják el, ez pedig enyhén szólva nem éppen arról szól?

- Ha így is lesz, a 11 százalékot nem a munkavállaló fizetné, hanem a munkaadó, akinek terhei a járulék mérséklése miatt ezzel együtt is jelentősen csökkennek. De a konkrét megoldásokról folyik az egyeztetés a munkavállalókkal és a munkaadókkal.