BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mi költünk legtöbbet gyerektámogatásra, mégis alig szülnek a magyar nők

A kismamák munkába való visszatérését itthon számos, már-már leküzdhetetlen akadály nehezíti. Az ösztönző rendszer ugyan kiterjedt, ám áttekinthetetlenül bonyolult, s a politikai változásokkal együtt járó állandó, koncepciótlan és kapkodó átalakítások miatt még kiszámíthatatlan is - írja a Figyelő.

Pedig egyfelől a kontinens egyik legnagyvonalúbb gyerektámogatási rendszerével rendelkezünk: az OECD-tagországok közül a GDP arányában, s egy gyermekre vetítve, hazánk költ a legtöbbet a szülő otthonlétét támogató juttatásokra. A 1,3−1,4 körül mozgó termékenységi ráta (átlagosan ennyi gyermeket hoz világra egy nő) mégis a legalacsonyabbak közt van Európában.

A nemzetközi statisztikák szerint ma azokban az európai országokban születik több gyerek, ahol az anyák hamarabb és zökkenőmentesen térhetnek vissza a munkába. „Semmiképpen sem nevezném oksági viszonynak a kettő között fennálló gyenge kapcsolatot” – mond ellent e megállapításnak Kapitány Balázs demográfus. A szóban forgó országokban meglátása szerint számos más kedvező feltétel is teljesül.

Svédországban például a magyarországinál erősebb a családon belüli munkamegosztás a két nem között, és a házasság nélküli együttélés is elfogadottabb társadalmilag, így az ilyen jellegű kapcsolatokból több gyermek származik, mint nálunk. Az OECD-javaslat azonnal heves hazai tiltakozást váltott ki. A szakértőkkel „vitatkozva” a megkérdezettek többsége úgy véli, éppen hogy még több juttatást kellene adni a kismamáknak, mivel ezáltal nőhetne a gyerekszám.

A Szonda Ipsos idén nyári felmérésében a gyes és a gyed összegének és időtartamának növelése, illetve a családi adókedvezmény bevezetése volt a három leggyakrabban javasolt népszaporulat-ösztönző eszköz. A családpolitika azon országokban sikeres, ahol alapvető konszenzus van a tekintetben, mi a legfontosabb cél: a gyerekszám növelése, a gyermekszegénység elleni küzdelem, vagy a minél nagyobb arányú női munkavállalás. Ezek elvileg ugyan megférnek egy rendszerben, a gyakorlatban viszont a magyar családpolitika kapkod, s hol az egyik, hol a másik irányban kötelezi el magát, így a törekvések sokszor gyengítik, kioltják egymást. Az egymást váltó kormányzatok más-más családpolitikai célokat tűztek zászlajukra, és annak megfelelően alakították az ellátásokat.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.