Pedig egyfelől a kontinens egyik legnagyvonalúbb gyerektámogatási rendszerével rendelkezünk: az OECD-tagországok közül a GDP arányában, s egy gyermekre vetítve, hazánk költ a legtöbbet a szülő otthonlétét támogató juttatásokra. A 1,3−1,4 körül mozgó termékenységi ráta (átlagosan ennyi gyermeket hoz világra egy nő) mégis a legalacsonyabbak közt van Európában.
A nemzetközi statisztikák szerint ma azokban az európai országokban születik több gyerek, ahol az anyák hamarabb és zökkenőmentesen térhetnek vissza a munkába. „Semmiképpen sem nevezném oksági viszonynak a kettő között fennálló gyenge kapcsolatot” – mond ellent e megállapításnak Kapitány Balázs demográfus. A szóban forgó országokban meglátása szerint számos más kedvező feltétel is teljesül.
Svédországban például a magyarországinál erősebb a családon belüli munkamegosztás a két nem között, és a házasság nélküli együttélés is elfogadottabb társadalmilag, így az ilyen jellegű kapcsolatokból több gyermek származik, mint nálunk. Az OECD-javaslat azonnal heves hazai tiltakozást váltott ki. A szakértőkkel „vitatkozva” a megkérdezettek többsége úgy véli, éppen hogy még több juttatást kellene adni a kismamáknak, mivel ezáltal nőhetne a gyerekszám.
A Szonda Ipsos idén nyári felmérésében a gyes és a gyed összegének és időtartamának növelése, illetve a családi adókedvezmény bevezetése volt a három leggyakrabban javasolt népszaporulat-ösztönző eszköz. A családpolitika azon országokban sikeres, ahol alapvető konszenzus van a tekintetben, mi a legfontosabb cél: a gyerekszám növelése, a gyermekszegénység elleni küzdelem, vagy a minél nagyobb arányú női munkavállalás. Ezek elvileg ugyan megférnek egy rendszerben, a gyakorlatban viszont a magyar családpolitika kapkod, s hol az egyik, hol a másik irányban kötelezi el magát, így a törekvések sokszor gyengítik, kioltják egymást. Az egymást váltó kormányzatok más-más családpolitikai célokat tűztek zászlajukra, és annak megfelelően alakították az ellátásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.