A szakértői bizottság mandátuma az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának át nem adott állambiztonsági iratok feltárására, valamint az állambiztonsági iratok szabadabb kutathatóságára, nagyobb nyilvánosságára vonatkozó javaslatok kidolgozására terjedt ki - idézi a Múlt-kor.hu a távirati irodát.
A testület a miniszterelnök felkérésére jött létre, a bizottság több mint egy évnyi munka után szeptember 11-én adta át jelentését Szilvásy Györgynek, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszternek.
Az MTI úgy tudja, a javaslatok várhatóan a jövő héten a nemzetbiztonsági kabinet, azt követően a kormánykabinet elé kerülnek. A több mint négyszáz oldal jelentés tanulmánykötetre hasonlít, amelynek egyes fejezeteit, anyagait a bizottság különböző tagjai készítették, és a végleges szöveg bizottsági viták után alakult ki.
Esetenként a bizottsági tagok különvéleményei is olvashatók. A jelentés bírálja a hatályos törvény számos rendelkezését, sürgeti a törvény pontatlanságából, a törvényhozói mulasztásokból adódó hibák megszüntetését, lényegesen szűkebb körben javasolja lehetővé tenni az állambiztonsági iratok további titkosítását, illetve sürgeti a titkos iratok felülvizsgálatát.
A bizottság leszögezi: a diktatúra állambiztonsági szolgálataival való bárminemű együttműködés ténye közérdekű adat. Alkotmányellenesnek tekintik azt a kialakult gyakorlatot, hogy tudománytól idegen testületek, például bíróságok döntik el egy tudományos megállapítás helyességét. A bizottság jelenlegi javaslata a hálózati személyekre vonatkozó szabályokat az úgynevezett hivatalos kapcsolatokra is kiterjesztené.
A bizottsági javaslat szerint a "hálózat"-hoz tartozó hivatalos, társadalmi, alkalmi kapcsolat személyes adata nyilvános, közérdekű adatnak minősülne arra tekintettel, hogy a "hálózat" közhatalmat nem gyakorló tagjainak alapfeladata volt a politikai közvélemény alakítása.
A testület elfogadhatatlannak tartja, hogy a "megfigyelt" kizárólag a vele kapcsolatba hozható személy személyes adatait ismerheti meg, miközben a kutató a teljes iratot.
Az állambiztonsági szerveknél kizárólag a rendszerváltás előtt foglalkoztatott, velük együttműködő magyar állampolgárokra vonatkozó állambiztonsági iratok minősítését a bizottsági javaslat szerint törölni kell, a rendszerváltást követően továbbfoglalkoztatott ilyen személyeknél pedig a kapcsolat megszakításától számított 15-20 év után kell ezt megtenni.
Az iratfeltáró munka összetettségét, nagyságrendjét jelzi, hogy bár a fennmaradt állambiztonsági iratok 92 százalékának, 3.828 folyóméternyi iratnak az átadása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) korábban már megtörtént, az öt titkosszolgálatnál őrzött 8 százaléknyi irat is 320 folyóméternyi, így azokat a bizottság csak szúrópróbaszerűen tudta megvizsgálni.
A testület összegzése szerint a polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál összesen 32.618 minősített irattári tételt őriznek, közülük 1.551 irat szerepel a "szupertitkos" úgynevezett főigazgatói különlistákon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.