Meghalt Albert Györgyi - galéria
A médiaszemélyiség haláláról az ATV esti híradója számolt be. A negyvennégy éves újságírónő egy felvételre menet lett rosszul. Előzőleg Szulák Andrea műsorának felvételén volt vendég. Akik vele voltak, állítják, nem volt rossz formában, nem volt részeg, ugyanakkor az utóbbi időben meglehetősen lefogyott.
Albert Györgyi a rendszerváltozás utáni média "száguldó riportere" lett, és saját szavaival élve "csak azzal nem készített interjút, akivel nem akart". Édesapja évekig Indiában dolgozott, így folyékonyan beszélt angolul. Ez száguldó riporterként kifejezetten hasznos volt - és hasznos volt akkor is, amikor depressziója miatt a médiában munkaképtelenné válva angoltanítással kereshette kenyerét.
"Én még kifogtam az újságírás aranykorát", ami a rendszerváltozás előtti években, 88-89-ben kezdődött, és 1993-ig tartott. – nyilatkozta a Heteknek a Miért pont én című könyvének megjelenése alkalmából.
Hozzátette: azt látja, mostanra a média világa elgépiesedett, hogy az olyan típusú enigmatikus figura, amilyen ő, aki - szerintük - állandóan felesleges kérdéseket tesz fel, vitatkozik, megkérdőjelezi a dolgokat, aki nem áll be a rendbe, akivel csak baj van, már nem találja benne a helyét. Mint mondta, egy ilyen ember érzékenyebb az átlagnál, több szüksége van az elfogadásra, a simogatásra, arra, hogy a stúdióból kijövet megveregessék a vállát, és ne azzal kelljen szembesülnie, hogy még a saját asszisztense is a helyére ácsingózik, a szerkesztői pedig alig várják, hogy valamilyen ürüggyel megszabadulhassanak tőle.
A Hetek cikke úgy fogalmaz: élni akar tehát, élni úgy általában, élni a tehetségével, és életet adni. Albert Györgyi azonban hozzátette: "Tagadhatatlanul bánt, amikor nemcsak hogy nem kapsz vissza semmit, hanem még ellened is fordulnak az emberek".
Albert Györgyi pályája
1964. május 9-én született Budapesten. 1981 és 1982 között a nigériai Lagosi Egyetemen tanult, 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen angol-történelem szakra járt. 1989-ben végzett a MÚOSZ Újságíró Iskolájában.1987 és 1989 között a Magyar Rádió Külföldi Adások Főszerkesztőségén az angol szekcióban dolgozott, 1989 és 1993 között az ifjúsági osztályon az Ötödik sebesség és a Reggeli csúcs szerkesztő-műsorvezetője, 1994-től 1998-ig a Petőfi Rádió külső szerkesztő-műsorvezetője, 1989 és 1995 között pedig a Calypso Rádió műsorvezetője volt.
A Magyar Televízióban 1992-ig a Mozi Top 10, 1991 és 1993 között A Reggel szerkesztő-műsorvezetője, 1994-től 1996-ig a Nap-kelte, a Múzsa műsorvezetője volt, a Stúdió magazin számára készített tudósításokat filmfesztiválokról, 1998-tól az MTV női, divat- és kulturális műsoraiban volt riporter, 1999-ben a Total Film című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott, 2003-ban a Nemzeti Színház sajtószóvivője volt, azt követően szabadúszóként, sajtó- és pr-menedzserként dolgozott.
Forrás: Népszava Online
1987 és 1989 között a Magyar Rádió Külföldi Adások Főszerkesztőségén az angol szekcióban dolgozott, 1989 és 1993 között az ifjúsági osztályon az Ötödik sebesség és a Reggeli csúcs szerkesztő-műsorvezetője, 1994-től 1998-ig a Petőfi Rádió külső szerkesztő-műsorvezetője, 1989 és 1995 között pedig a Calypso Rádió műsorvezetője volt.
A Magyar Televízióban 1992-ig a Mozi Top 10, 1991 és 1993 között A Reggel szerkesztő-műsorvezetője, 1994-től 1996-ig a Nap-kelte, a Múzsa műsorvezetője volt, a Stúdió magazin számára készített tudósításokat filmfesztiválokról, 1998-tól az MTV női, divat- és kulturális műsoraiban volt riporter, 1999-ben a Total Film című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott, 2003-ban a Nemzeti Színház sajtószóvivője volt, azt követően szabadúszóként, sajtó- és pr-menedzserként dolgozott.
Forrás: Népszava Online Rácz Zsuzsa, újságíró: Nagyon derűs és összeszedett volt, amikor utoljára találkoztam vele. Úgy nézett ki, mint aki jól van, ugyanúgy lehetett vele beszélgetni, mint bárki mással. Az ilyen típusú nyilvánosság mindenkit megvisel, még az egyébként egészséges embereket is. Nagyon nehéz elviselni, ha mindenféle hírek terjengenek valakiről. Ezzel mindig is nagyon nehezen birkózott meg, mint mindenki más is. Albert Györgyi tragédiája komoly jelzés kellen hogy legyen az egész magyar médiának. Albert Györgyi több, mint tíz évig volt kollégám a Magyar Rádióban, és állíthatom, hogy nagyon tehetséges volt, nagyon nagy veszteség a szakmának az ő halála. Klikk a galériához -->
[enews_gallery id='169438']
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.