Mi lesz a jegesmedvékkel? A vártnál gyorsabb a klímaváltozás

A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) tavaly publikálta a negyedik jelentését, melynek készítésében 150 ország 4000 kutatója vett részt. Az azóta eltelt egy évben tovább folytatódott a klímakutatás. A WWF Éghajlatváltozás: gyorsabb, erősebb, hamarabb című tanulmánya egyesíti a legfrissebb tudományos eredményeket a korábbiakkal.
 
Az IPCC hangsúlyozza, hogy 25-40%-kal kell csökkenteni a kibocsátást 2020-ig az 1990-es szinthez képest, a korábban javasolt 20% már nem elég. Az új kutatási eredmények szerint az Északi-Jeges-tenger már 30 éven belül elveszítheti jégtakaróját. 2013-2040 között nyaranta a jég teljesen eltűnhet innen, amire egymillió éve nem volt példa.
 
A Brit-szigetek és az Északi-tenger felett várhatóan több és erősebb szélsőséges ciklon fog kialakulni, ami miatt Nyugat- és Közép-Európában egyre több lesz a szélvihar és az általuk okozott kár. Az ózonszint és a légszennyezés legjelentősebben Anglia, Belgium, Németország and Franciaország felett fog növekedni. Európa egy részén több lesz majd az éves csapadék mennyisége is, ami növeli az árvizek és az ebből eredő gazdasági károk veszélyét.
 
Az Északi- és a Balti-tenger élővilága az eddig mért legmelegebb tengervíz hatásainak lesz kitéve, a Földközi-tenger térségében pedig egyre gyakoribb és hosszabb aszályok lesznek. A Svájci Alpok gleccserei olvadása tovább folytatódik, ami miatt pedig csökken az itt épült vízerőművek energia-előállítása.
 
A világ tengerei a század végére több mint egy métert emelkedhetnek, ami duplája az IPCC tavalyi előrejelzésének. A mezőgazdaságban is fel kell készülni a változásokra, a gabonatermelésben máris érezteti negatív hatását az emelkedő hőmérséklet.
 
Ha az EU a jövő évi koppenhágai ENSZ csúcson vezető szerepet akar vállalni egy erős, a klímaváltozást kezelő nemzetközi megállapodás kidolgozásában, amely 2012 után felváltja a Kiotói Jegyzőkönyvet, nem szabad kivonnia magát a felelősség alól és valódi kibocsátás-csökkenés mellett kell elköteleznie magát – véli a WWF.
 
 A természetvédelmi szervezet ezért arra kéri az Európai Uniót, hogy a 2020-ig végrehajtandó 30%-os kibocsátás-csökkentését elsősorban a határain belül érje el, ne pedig EU-n kívüli kibocsátás-csökkentő beruházásokkal. Az EU-nak továbbá támogatnia kell a fejlődő országokat, hogy ők is csökkenthessék kibocsátásukat és alkalmazkodni tudjanak a már elkerülhetetlen változásokhoz.

Az angol nyelvű tanulmány megtekinthető itt (pdf)