Kritikus az orvoshiány

Az egészségügy fontos gazdasági tényező, hiszen garantálja az egészséges munkaerőt, amelyen a gazdaság alapul – jelentette ki Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Ám úgy látja, ezt a politika nem így gondolja, szkeptikus ezért a jövőt illetően. Az elnök utalt az öt évvel ezelőtt készített úgynevezett zöld könyvre, amelyben felmérték a hazai egészségügyi intézmények, benne a humánerőforrás helyzetét, s már akkor kiderült: kevés a kórházi orvos – a jelentés szerint közel 11 százalékkal kevesebben dolgoztak a fekvőbeteg-ellátó intézményekben a kelleténél. A felmérés szerint már akkor is elöregedett volt a háziorvosi kar, száz körüli volt a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. Kevés volt a nővér, az asszisztens, ám az elnök szerint semmi nem történt a helyzet megváltoztatása érdekében.

A kormány úgy fogalmazott: megerősíti az alapellátást, a háziorvosok kapuőri szerepét annak érdekében, hogy a betegek helyben kapják meg a szükséges gyógykezeléseket, mert az számukra is jó, és mentesíthetők a sokkal drágábban gyógyító kórházak. Ám az alapellátás helyzete ma sem rendezett, szabályozatlan a praxisjog. Egyre nő és már elérte a 25 százalékot a nyugdíjkorhatár fölött dolgozó doktorok száma, többen betöltötték a 70. évüket. Az orvosi kamara felajánlotta, elkészíti a praxis működtetésének új jogi szabályait, hogy a fiatal doktorok meg tudják vásárolni, át tudják venni azokat az idős kollégáktól; ez javítana a humánerőforrás-helyzeten és a betegellátáson, ám nem történt kedvező előrehaladás, pedig ez nem kerül pénzbe – fakadt ki Éger István.

Ezért aztán hiába beszél a kormányzat a különféle címen igényelhető európai uniós forrásokról, nem lesz kivel végrehajtani a feladatokat. Arra senki sem ad választ, hogyan akarja érdekeltté tenni a fiatalokat a kormány, hogy az egészségügyi hivatást válasszák, hiszen ahhoz pénz és a munkavégzés feltételeinek javítása kellene.

Sok a fölösleges adminisztráció az amúgy is leterhelt orvosok számára a fekvő- és a járóbeteg-szakellátásban, illetve a háziorvosoknál. Ám az ezek kiküszöbölésére tett ígéretekből – miszerint 2008 szeptemberétől egykapus online rendszerben adhatnak a betegekről adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak – nem lett semmi. Ma is flopikon viszik a betegforgalmi adatokat az OEP-be, hogy megkapják a működtetéshez járó öszszeget – mondta Éger István.

A kamara bérharcot indított, s azt is kéri, mielőbb készüljön el az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény, és vezessék be végre az orvosok életpályamodelljét a kiszámítható jövő érdekében. A kérés azonban a levegőben lóg, ígéret volt, ám jött a válság, s ma már szó sincs bérfelzárkóztatásról, mindenki a csökkenésről beszél, ami valószínűleg nominális értékű jövedelemapadással jár. Ennek tragikus következménye lehet.

A kamara megfontolandónak tartja, hogy ha lesz némi béremelési tartalék, azt csak a szakdolgozók kapják. Nem azért véli így, mert nem érdemlik meg, hanem azért, mert komoly bérfeszültség alakulhat ki az alul fizetett orvosok és a szakdolgozók jövedelmei között.

Megdöbbentő, hogy az EU 2004-es csatlakozása óta soha nem látott méreteket ölt a drága pénzen kiképzett orvosok elvándorlása. Ez év első felében 386-an hagyták el az országot, fiatal, szakképzett, nyelveket beszélő doktorok. VG