A javaslat értelmében a közjegyző akkor vehető igénybe, ha a házastársaknak nincs közös, tartásra szoruló gyermekük, a bontást közösen kérik és a lakáshasználatban is megegyeztek. Az új lehetőségnek voltak üdvözlői és ellenzői egyaránt.
Bauer Tamás közgazdász például azt hangsúlyozta, hogy a házasságok nem az égben köttetnek, a felek egy állami alkalmazottnak, az anyakönyvvezetőnek erősítik meg szándékukat. Felnőtt, nagykorú emberek döntéséről lévén szó, miért ne lehetne elkerülni a bontásnál a hosszadalmas bírósági utat?
Weiss Emília a családjog professzora azonban nem értett egyet vele. Meglátása szerint a közjegyzői bontás ellen szól, hogy az úgymond időhúzással a bíróság meg is menthet házasságokat. Az sem lényegtelen szempont, hogy a bírói eljárásban a gyengébb fél védelmet kap. Merthogy, hiába a közös megegyezés, azt megannyi fájdalmas, tisztességes vagy tisztességtelen alku előzi meg, amely valamelyik fél részéről nemegyszer csak látszat. A bíró pedig mindezt észlelheti az eljárásban.
A tanácskozáson - miként a leendő törvénykönyvben is - nyitott kérdés maradt az élettársi kapcsolat legalizálása. Emlékezetes: az új Ptk. tervezetében helyet kapott a különnemű és az egynemű élettársi viszony rendezése. Ennek előzményeként fogadta el a parlament a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló, kihirdetett, de az Alkotmánybíróság által megsemmisített, így január elsején hatályba nem lépett törvényt. A nagytekintélyű testület döntését többféleképpen értelmezik.
A szaktárca tanácskozásán még az is elhangzott, hogy a határozat alkotmányellenes, mivel különbséget tesz az egynemű és a különnemű párok lehetőségei között, az előbbieknél ugyanis alkotmányosnak, megengedhetőnek tartja az élettársi bejegyzést, az utóbbiaknál viszont csak a házasságot ismeri el úgymond törvényileg rendezett kapcsolatnak.
ha - azt a házastársak befolyásmentesen, közösen kérik,
- a házastársaknak nincs közös kiskorú és nincs tartásra jogosult gyermekük, és
- a házastársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint
– az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével
– a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.
ha - azt a házastársak befolyásmentesen, közösen kérik,
- a házastársaknak nincs közös kiskorú és nincs tartásra jogosult gyermekük, és
- a házastársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint
– az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével
– a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.