A pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezte, az alperes pedig a kormányülések dokumentációjának kezelésével megbízott Miniszterelnöki Hivatal (MEH) volt. Az ügy jogi érdekessége, hogy a hangfelvételek nincsenek titkosítva, megismerésük a miniszterelnök jogkörébe van utalva.
„Már nem lesznek alkalmasak arra, hogy csemegézni lehessen belőlük” – mondta az összefoglalókról a HVG kérdésére Tordai Csaba, a MEH jogi és közigazgatási államtitkára. A mai gyakorlat szerint ötven évre titkosított dokumentumokat „zárlat alatt” azután lehet majd közzétenni, ha a titkosított adatokat kitakarják belőlük.
Ezt követően azonban nem sok marad majd, az államtitkár szerint praktikusan az ülés időpontja, a jelenlévők listája, az oldalszám és a titkosításról szóló jelölés lesz legtöbbször a lapon. „Izgalmas dolgokat ritkán tartalmaz az összefoglaló, ami inkább az apparátusnak fontos” – jegyezte meg Tordai.
A perben nem érintették, ám az tény, hogy a kormányülésekről amúgy is nagyon kevés kerül nyilvánosságra. Annak ellenére így van, hogy 2002 után állandóan az átláthatóságról beszéltek a kormányok, ám ebben a vonatkozásban nem sok minden történt. Nem értesül például a nyilvánosság arról, milyen témák vannak egy-egy kormányülés napirendjén, pedig ez az Alkotmánybíróság (AB) egy 2006-os döntése szerint tipikus esetben közérdekű adat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.