BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Haléltű", "békamandra" - Darwinnak még mindig igaza van

Charles Darwin éppen kétszáz éve született és miközben az evolúció atyjának születésnapját ünnepli a világ, egyes körök még mindig kétségbevonják a fajok fejlődésének törvényét. Egyik hivatkozási alapjuk a "hiányzó láncszem" elmélet, amelyet egy geológus több példával cáfol.

A magukat kreacionistáknak nevező, Darwin tanait kétségbevonó körök szerint az evolúció elmélete nem helytálló, ezt bizonyítja, hogy nem léteznek az úgy nevezett "hiányzó láncszemek", vagyis olyan kövületek, amelyek a fejlődés átmeneteit mutatják. Donald Prothero, az Occidental College geológusa azonban számtalan olyan leletről számol be, amelyek éppen ilyen különleges lényektől maradtak ránk – írja a LiveScience.

A Tistaalik vagy "haléltű" például tökéletes átmenet a halak és a kétéltűek között. Az állat testét a kövületek szerint pikkelyek borították, uszonya és álkapcsa is halra hasonlított. Emellett azonban – a halakkal ellentétben – rugalmasan mozgatható fejével kapta el a prédát, fülei pedig minden a víz felett, mind alatta segítették a tájékozódásban.

A múlt évben felfedezett Gerobatrachus hottorni, vagy "békamandra" a béka és a szalamadra keveréke volt. Fogai és lábai kétéltűre emlékeztetnek, de széles koponyája és dobhártyája inkább a békák sajátja.

A tudósok eddig több száz ilyen, átmeneti faj maradványait találták meg. Íme, még néhány érdekes példa:

A New York Institute of Technology  jelenleg dolgozik a Bohliniának nevezett lelet leírásán – ez az állat egy zsiráf, amelynek nyaka közepesen hosszú. Az állat azért jelentős, mert a legtöbb zsiráfkövületnek rövid a nyaka, a ma élő zsiráfoké viszont kivétel nélkül hosszú.

A manátik, vagy tengeri tehenek vízben élő emlősök. A kutatók 2001-ben találtak rá a Pezosiren portellire, amelyet nevezhetünk járó manátinak. Az állat koponyája mai leszármazottaira emlékeztet, de uszony helyett lábon járt mintegy 54 millió évvel ezelőtt a mai Jamaica területén. Erőteljes bordái viszont vízi életmódra utalnak, csakúgy, mint a vízilovakéi.

A tudósok mindig is valószínűsítették, hogy a mamutok, a masztodonok és az elefántok közös őstől származnak, ugyanakkor sokáig nem találták ennek az elképzelt ősnek a nyomát. A Moeritherium Prothero szerint az abszolút átmeneti lelet. Az eocén kori Egyiptomban élő állat inkább kis vízilóra emlékeztet, mint elefántra, nincs ormánya, de a leszármazottakhoz hasonló rendelkezik agyarakkal, fogai a masztodonra emlékeztetnek, fülei pedig elefántra.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.