Soros: Oroszország áldemokrácia és fenyegetőbbé válhat

A Kreml vezetői most nyilvánvalóan geopolitikai hatalmi játékokat játszanak, amivel a szovjet idők stratégiai nagyságának egy részét próbálják visszaszerezni. Kreml számos célra használja természeti erőforrásait: arra, hogy Oroszországot újra politikai hatalommá tegye; hogy biztosítsa saját hatalmát Oroszország felett; saját gazdagodására; hogy megvesztegesse és rávegye a volt szovjet tagköztársaságok vezetőit arra, hogy azt tegyék, amit mond, annak érdekében, hogy ezek gáz- és olajtartalékait saját befolyása alá vonja.

A különböző célok egymást erősítik, és együtt azt az új rendet alkotják, amely a káoszból jött létre. Ez egy áldemokrácia, amely az üzemanyag-klientelizmusra épül – írja az üzletember a Népszabadságban megjelenő elemzésében.

Putyin geopolitikai hatalmi játszmája a grúziai fegyveres konfliktusban csúcsosodott ki 2008 augusztusában. Oroszország geopolitikai fontosságának újbóli kifejezése és a Nyugat elleni kirohanások egyaránt népszerűvé tették Putyint az orosz közvélemény szemében. Míg azonban Grúzia lerohanása politikai és katonai értelemben is siker volt, előre nem látott kedvezőtlen pénzügyi következményei is voltak.

A tőke menekül Oroszországból a konfliktus óta. A tőzsde meredeken zuhant, a rubel pedig gyengült. A globális pénzügyi felfordulás idejével egybeeső háború következményei katasztrofálisak voltak. Egyre több volt a letétfeltöltési felszólítás, amelyek leleplezték a Putyin-rezsim egyik végzetes hibáját: az üzletemberek nem bíztak a rezsimben annak kiszámíthatatlansága miatt. Külföldön tartották a pénzüket, az üzletet pedig hitelből működtették. A letétfeltöltési felszólítások sorozatos nemfizetésekhez vezettek, amelyek teljesen átrajzolták a gazdaság képét.

Mivel az olajárak alacsonyak maradnak még egy ideig, a Putyin-rezsim már nem lesz képes eleget tenni az orosz nép gazdasági elvárásainak. A kérdés a világ számára az: hogyan reagál minderre Oroszország?

Látni kell, hogy a Kremlt nem a szovjet kor óvatos bürokratái irányítják, hanem kalandorok, akik óriási kockázatot is mertek vállalni azért, hogy oda jussanak, ahol most vannak. Hajlamosak aktívabban használni az állam önkényes hatalmát. Hacsak nem kezdenek emelkedni az árak, és nem áll talpra Oroszország gazdasága, akkor akár több külföldi katonai kalandra és az országon belül nagyobb elnyomásra számíthatunk – zárul Soros György cikke.