Elemzői vélemények Gyurcsány lépéséről - mi következik?

Török Gábor, a Vision Consulting vezetője szerint a kormányfő mai bejelentése elméletileg két ok miatt születhetett meg: vagy azért, mert a miniszterelnök látványosan demonstrálni akarja, hogy nincs lehetőség a változásra ("ultimátum"), vagy azért, mert valójában elérkezettnek látja az időt arra, hogy - amíg még megteheti - maga kezdeményezze a változást ("előremenekülés") - olvasható az Indexen.

Török inkább a második verziót tartja valószínűbbnek: az MSZP–SZDSZ-koalíció újrakötését jelentheti egy feltehetően "szakértőibb" kormányfő vezetésével. Azaz egy Gyurcsány–Fodor bábáskodásával létrejövő, de a mostani kormányfőt a hadszíntérről hátrébb rendelő, és feltehetően a liberális frontpolitikusokat is nélkülöző kabinetet vár, amely minden bizonnyal törekedni fog arra, hogy "szakértői", "válságkezelői" jellegét hangsúlyozza.

A sikeres konstruktív bizalmatlansághoz az MSZP szavazatai önmagukban nem elegendőek, ehhez legalább még egy kisebb frakció támogatás.

Az SZDSZ mellett az MDF is célkeresztbe kerülhet, Török Gábor szerint azonban erre csak akkor lesz hajlandó a frakcióját vesztett párt, ha az EP-választáson nem járnak sikerrel.szükséges.

Lényegében ugyanezt a forgatókönyvet valószínűsíti a Political Capital gyorselemzése is.

Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöki posztról való lemondással kerüli el párton belüli kihívóit.

A folyamat végén vagy Gyurcsány Ferenc adja az új miniszterelnököt, vagy ő maradhat a miniszterelnök. A két lehetőség közül az előbbinek jóval nagyobb a valószínűsége.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány korlátozza a külső szereplők beleszólását, elkerülheti a parlament feloszlatását.

Az elmúlt hónapok stratégiai bizonytalanságai után az SZDSZ lehetőséget kap a koalícióba való visszatérésre.

A Nézőpont kutatóintézet elemzése szerint egyebek mellett az sem világos, hogy valóban az-e a szándéka Gyurcsány Ferencnek, hogy átadja a helyét, vagy a "személyi kérdés" kéthetes megnyitásával inkább csak saját alternatívanélküliségét akarja bizonyítani.

"Feltűnő, hogy nem jelölt meg alkalmas utódjelöltet, illetve utódjelölteket. Kérdés, hogy ezzel csupán a saját népszerűtlenségétől akarta megóvni a leendő kormányfőt vagy inkább megfutamodás, hogy szabad kezet adott a kongresszusnak. A legfőbb kérdés ugyanis az, hogy ő irányítja-e még a folyamatokat az MSZP-n belül, vagy bejelentésével elismerte bukását" - írta a Nézőpont Intézet.

Az intézet jelentése szerint egy új kormányfő új esélyt jelent a parlamenti többség megteremtésére, az MDF-fel és/vagy az SZDSZ-szel való koalíció kialakítására.

Kérdéses azonban, hogy egy ilyen "új többség" valóban cselekvőképes lenne-e az EP-kampány kezdetén és egy évvel az országgyűlési választások előtt - tette hozzá az elemzés.

Azzal, hogy meglebegtette lemondását, lényegében meghúzta a revolver ravaszát Gyurcsány Ferenc, és a golyónak előbb-utóbb ki kell repülnie ndash; mondja Lakner Zoltán. A politikai elemző az Index kérdésére azt mondta: bármelyik vagy akár mind a két kis párttal megállapodhat az MSZP a kormányzás folytatásáról. Az új kormányfő valószínűleg kívülről jön, és szinte biztos, hogy nem MSZP-s politikus lesz.

Alapvetően nem volt másmilyen Gyurcsány Ferencnek ez a döntése, mint amit eddig megszokhattunk tőle. Kitalált valamit, alaposan végiggondolta, és jól meglepte vele valószínűleg a legszűkebb környezetét is – reagált Lakner Zoltán politológus arra, hogy Gyurcsány Ferenc az MSZP kongresszusa előtt, a párt elnökségi ülésén bejelentette: lemond a miniszterelnökségről, ha két héten belül találnak a helyére megfelelő utódot.

Blöffnek durva lenne

Lakner szerint nehezen elképzelhető, hogy Gyurcsány ezt a lépését csak blöffnek vagy taktikai húzásnak szánta volna. "Ahhoz ez eléggé erősnek tűnik", még akkor is, ha közjogi értelemben nem lemondott, hanem csak kilátásba helyezte a távozását.