Kétszeres a Fidesz-fölény az MSZP-vel szemben a pártválasztók körében

Ugyanakkor az MDF támogatottságának januári megbicsaklása a februári eredmény fényében időlegesnek bizonyult. Az elmúlt hónapban alaposan átalakult a hazai politikai napirend. Januárban leginkább a gázellátás akadozása és a válság foglalkoztatta a magyar közvéleményt.

A legtöbben most is a gazdasági válságot, illetve a válságkezeléssel kapcsolatos terveket, intézkedéseket tartották legfontosabb belpolitikai eseménynek, gázellátással kapcsolatos dolgokról viszont csak kevesen beszéltek.

A második leggyakrabban említett témakörré a veszprémi Cozma-gyilkosság, illetve az ennek nyomán kiélezetté váló „cigánykérdés” vált. Ennek az agenda változásnak azonban nem volt igazán jelentős hatása a pártok lakossági támogatottságára. Továbbra is úgy tűnik, hogy a gazdasági válság hatására egyre jelentősebb számban fordítanak hátat a pártpolitikának a magyarok.

Folytatódott a tavaly nyár óta megfigyelhető elbizonytalanodási trend, és immár a jogosultak 40 százaléka adott kitérő választ arra a kérdésre, hogy melyik pártra voksolna „most vasárnap”. Bár a Fidesz tábora is csökkent, az ellenzéki párt mégis képes volt növelni előnyét a kormánypárttal szemben. A Fidesz tábora ugyanis csak 2 százalékkal, míg az MSZP-t támogatók aránya 4 százalékkal csökkent az összes választó körében. Az MDF támogatottságának januári megingása viszont átmenetinek bizonyult, és Dávid Ibolya pártja most ismét esélyesnek látszik az 5 százalékos küszöb átlépésére. Már ha legalább olyan arányban elmennének szavazni a híveik, mint amilyen arányban a többi párt támogatói. Ebben azonban egyáltalán nem lehet biztos az MDF. A párt támogatóinak politika iránti érdeklődése és szavazási elszántsága ugyanis sokkal jobban hasonlít a bizonytalanokéra, mint más párt választókéra, és leginkább ennek köszönhető az is, hogy az MDF támogatottsága változékonyabb, mint a többi kispárté.

Ha a pártpreferenciák arányát a pártválasztók körében nézzük, akkor egy most vasárnapi választáson a Fidesz majdnem kétszeres fölénybe kerülne az MSZP-vel szemben: a legnagyobb ellenzéki párt 55 százalékos, a kormánypárt pedig 28 százalékos listás eredményre számíthatna. E körben az MDF 6 százalékos támogatottsága meghaladja, az SZDSZ 4 százaléka pedig megközelíti a parlamentbe jutás küszöbét, miközben a Jobbik, illetve az összes többi kis párt együttesen 3-3 százalékkal számolhatna.

Már ha a tényleges döntési helyzet, illetve a választási kampány – a korábbiakhoz hasonlóan – most is kiegyenlítené a különböző pártok támogatóinak részvételi valószínűségét. A Fidesz számára jó hír, hogy januárhoz képest egy kicsit növekedett támogatóik elszántsága, miközben érzékelhetően (6 százalékkal) visszaesett a választási részvételt biztosra, vagy valószínűre ígérő MSZP-s szavazók aránya. A liberálisokat és a radikálisokat támogató 2-2% körében is 91-91% azok aránya, akiknél komolyan számítani lehetne a választási részvételre „most vasárnap”. Ebből a szempontból egyértelműen az MDF-nek van a legtöbb oka az aggodalomra. Támogatóik körében ugyanis mindössze 68% ugyanez az arány, és közülük is mindössze 28 százalék ígérte egészen biztosra a részvételét a Marketing Centrum munkatársainak.