Néhány évvel ezelőtt 250 ezer hektár földterület került belvíz alá. Idén közepes a belvíz kiterjedése – jelenleg az országban kb. 40 ezer hektár van víz alatt, ami körülbelül Budapest területének háromnegyedével egyenlő A WWF Magyarország szerint gazdaságosabb és hosszútávon fenntartható megoldást jelentene, ha a földhasználat a földrajzi adottságokhoz és a belvizekhez alkalmazkodna.
A belvízkárokkal leginkább jellemezhető területek korábban éppen vizes élőhelyek, árterek, lápok, mocsarak voltak, melyeket később lecsapoltak és elsősorban mezőgazdasági célok szolgálatába állítottak. Pontosan ezért a belvíz által leginkább sújtott térségek, például a Hanság, a Kis-Balaton környéke vagy az egykori Ecsedi-láp bizonyos területei nem alkalmasak a szántóföldi gazdálkodásra, hiszen a víz évről évre visszaköveteli területét.
A WWF szerint nincs értelme milliárdos költségeken vízteleníteni olyan területeket, ahol természetes módon gyűlik össze a víz, mivel így milliárdokat költünk egy magunk által feleslegesen kialakított probléma megoldására.
"Azt javasoljuk, hogy a belvízzel jobban összhangban lévő földhasználati rendszert hozzunk létre. Így a jelenlegi, belvizek által gyakran elöntött szántóföldek egy részét vizes élőhellyé, legelővé lehetne visszaalakítani, vagy célszerű lenne erdősíteni. Ezek mind olyan földhasználati módok, amelyek a nemcsak a természet, de a gazdálkodók számára is hasznot hoznak, s nemzeti aszálystratégián sem kell majd törnünk a fejünket." - mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.