Teljes patthelyzet a fővárosi közgyűlésben – interjú Steiner Pállal

Nem került a legutóbbi fővárosi közgyűlés napirendjére az idei költségvetés. Folynak az egyeztetések, hogyan lesz többség?

Lesz természetesen, nagyon jól állunk. A többség politikai peremfeltétel. Jelenleg a fővárosi koalíciónak nincs meg a szavazattöbbsége, hogy el tudja fogadni a büdzsét. Nem lehet előre tudni, hogyan fog változni, bármelyik opció bekövetkezhet. A legoptimálisabb, s amelyet a legjobban szeretnék, hogy Hunvald György erzsébetvárosi polgármester tisztázódjék az eljárásban, ekkor megoldódna minden. A másik lehetőség, hogy visszaszolgáltatja közgyűlési mandátumát, amelyre szerintem helyesen az MSZP budapesti pártelnöksége felszólította. Ekkor két héten belül listáról pótolnánk a hiányzó mandátumot. A harmadik opció, amelyet most élünk meg, hogy miután teljes mértékben patthelyzet van a fővárosi közgyűlésben, az ellenzéknek sincs módja a költségvetést elfogadni. Ha az MDF a Fidesszel voksol, akkor is csak 33 igen szavazatuk van a 66 fős testületben. A teljes patthelyzet azt jelenti, nem tudja egyik erő sem érvényesíteni politikai akaratát. Ilyenkor nincs más út, a város érdekében addig kell tárgyalni az ellenzékkel, míg meg nem állapodunk az idei büdzsében. Különben olyan működési problémák és fejlesztési forráshiányok állnak be, amelyek tönkretehetik a várost. Ebben a helyzetben mindenkinek végig kell gondolnia eddigi politikai magatartását, s le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz.

Kivel tárgyalnak?

Elsősorban az ellenzékkel. Pénteken a Koalíciós Egyeztető Tanács ülésén megállapodtunk a költségvetés főösszegének elfogadásában, illetve abban, hogy az egyensúlyt biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy a büdzsé belső szerkezetében, a soronkénti tételekben lehet változás, azonban a főösszeget mindenképpen tartani szeretnénk. A főmegállapodás megtörtént: a fővárosi koalíció, Demszky Gábor főpolgármester és a két koalíciós frakcióvezető, tárgyalásokat kezdeményez a Fidesszel, az MDF-fel és a KDNP-vel. Külön-külön egyeztetünk a frakciókkal a szakpolitikai kérdésekről. Megállapodtunk a menetrendben, a tárgyalásokban, míg a költségvetés egyes részleteiről koalíciós szakmai egyeztetések lesznek. A főösszegben egyetértünk, abban, hogy a soronkénti egyensúlynak első számú primátusa van, és abban is, hogy a céltartalék eszközöket igyekszünk teljesen felhasználni. A Budapesti Egészségügyi Modellben néhány dolgot fundamentumként kell meghatározni, ehhez pedig tartalék kell.

Ez az e-taj kártyát jelenti?

Az e-taj kártya nagyon jó ügy, ezzel semmilyen konfliktus sincs. Ez egy közös kormányzati, fővárosi program. Nagyon sok peremfeltétele még hiányzik, a részletek kidolgozás alatt vannak, például az adatvédelmi kérdések. Mivel később az egész országra ki fog terjedni, kormányzati finanszírozási vonzatai is vannak. A főváros kezdeményezően lépett fel, megalapítottuk a Budapesti Egészségközpont Zrt.-t, az e-taj kártya kidolgozása az elsőszámú feladata. Később a cég tevékenységi körét majd kiszélesítjük, s mindenre kiterjed majd, ami központosítható. A modell nem fogja érinteni azonban a kórházakban dolgozók státusát, nem holdingban gondolkodunk. A hatékonyságot ugyanakkor növelni kell. Budapesten OEP finanszírozással együtt évente 90 milliárd forintot költünk egészségügyre, ez gigantikus pénz. Az emberek ugyanakkor nem elégedettek vele. Ezt a feszültséget fel kell oldani.

A kormány is beszáll a főváros fejlesztésébe. Vannak már konkrétumok?

Részt veszek az egyeztetésekben miniszterelnöki megbízottként, de az alapvető kérdésekben a kormány fog dönteni. A közösségi közlekedés nem BKV-ügy, a cég ennek csak egy szervezete. A kérdés kormányzati, fővárosi és agglomerációs együttműködést tételez fel. Ha nem így gondolkodunk, akkor nagyon-nagy baj van. A BKV kapott 10 milliárd forint rendkívüli segítséget költségvetési támogatásként. Folynak most az egyeztetések, amelyek a HÉV hálózatot érintik, hogyan és milyen pénzügyi technikával juthasson a BKV újabb 30 milliárd forinthoz. Az is nyilvánvaló, hogy a buszbeszerzéseknél is előrébb kell lépni. Ez sem valósulhat meg kormányzati együttműködés nélkül. Eljutottunk odáig, hogy a budapesti közösségi közlekedés nem egyszerűen fővárosi, hanem komplex probléma, s az egész országot érinti.

Milyen elképzelések körvonalazódnak még?

Nagyon komoly kérdés a közbiztonság kérdése. A kis tárgysúlyú ügyekkel nincs, aki foglalkozzon. A rendőrség nem tudja megoldani, ugyanakkor az emberek közbiztonságérzetét rendkívül rongálja a szabálytalan parkolás, a közrend és a közcsend megzavarása, vagy az illetéktelen közterület használat. Ki kell találni egy szervezeti megoldást, hogy például egy jogszabályváltozással nagyobb hatáskört adunk bizonyos szerveknek, így közrendészeti ügyeket is ellátnának. A távhős Ökoplusz program pályázatait pedig gyorsabban kell elbírálni és egy megfelelő szakmai sorrendben megvalósítani.

Hol tartanak az önkormányzati reform kidolgozásában? Hogyan érinti majd a budapesti kerületeket?

Ez egy kétharmados törvény. Az szerencsés egybeesés, hogy budapesti ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és fővárosi frakcióvezető is vagyok. Folynak az egyeztetések, s ez nagyon jó jelenség a magyar politikai életben. Nagyon kevés ilyen van. Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője többször nyilatkozott a sajtóban, hogy egy átfogó elképzelése van a budapesti közigazgatási modellről. Nekem pedig miniszterelnöki megbízottként a kormányfőtől és Budapest Fejlesztési Tanács részéről felhatalmazásom van, hogy készítsek elő egy fővárosi fejlesztési törvény koncepciót. A lényege, hogy Budapest fenntartható és kiszámítható fejlődését ciklusokon keresztül garantálja. A két szándék közelít egymáshoz, ezért meghívtam a frakcióvezetőket csütörtök estére egy ötpárti egyeztetésre.

Közeledtek az álláspontok?

Nagyon hatékony megbeszélés volt. Tarlós István átnyújtotta javaslatcsomagját, amelyben nem volt semmiféle aktuálpolitika, például a fővárosi költségvetésről nem esett szó. Színvonalas szakmai anyagnak tartom, s a problémák 90 százalékával, amit felvet, abszolút egyetértek. Akár eljuthatunk odáig, hogy a fővárosi frakciók közösen terjesztik be a törvénytervezetet a parlament elé. Nem ez a cél, de van lehetőség rá. Csütörtök este megállapodtunk az elvi együttműködésben, a menetrendben, a munka folytatásában, a következő találkozónkról és a szakértők bevonásáról.

Vannak már konkrétumok?

Konkrétumok még nem lehetnek. Vannak ügyek, amelyekben egyformán gondolkodunk. Leszögeztük, a fővárosi közigazgatási modellen mindenképpen változtatni kell, ez így nem mehet tovább, ma már Budapest működésének akadálya. Például újra kell gondolni a közgyűlés és a kerületek feladatait, hatáskörét, illetékességét, szervezetét és személyi feltételeit. Egyetértettünk, hogy lehetőleg ebben a sorrendben kell ezzel foglalkozni. Ennek módozataiban persze vannak nézetkülönbségek. Hasonlóan gondolkodunk abban a koncepcióban is, hogy a nagy fejlesztési ügyek tartozzanak a fővároshoz, míg a humánügyek – szociális és egészségügyi kérdések – pedig a kerületekhez. A részletekről természetesen még egyeztetnünk kell. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy újra kell gondolni a főváros és a kerületek kapcsolatait. Egyáltalán nem integrálja az intézményes kapcsolatokat, hanem politikai kapcsolatok valósulnak meg elsősorban telefonok által. Másrészt a polgármestereknek sok mindenben nincsenek intézkedési jogai, például a hatósági jogköröket érintő ügyekben.