Ennek a vizsgálatnak egyes eredményeit a mai napon tette közzé az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (EU Fundamental Rights Agency, FRA). A vizsgálat Magyarországon a romák körében készült, Budapesten és Miskolcon, 2008 májusában és júniusában. A felvétel során a két városban összesen 500 roma válaszadót kerestek fel, a népszámlálás szerinti létszámuk arányában.
Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékű a diszkrimináció Az EU területén élő nagyobb roma közösségek közül (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Görögország, Szlovákia, Bulgária, Románia és Magyarország) a magyar romák számoltak be második legmagasabb arányban arról, hogy őket, személy szerint, hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt 12 hónap során a vizsgált területek (munkakeresés, munkahely, lakáskeresés, egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények, vendéglátóipari egységek, boltok, illetve bankok) bármelyikén. Összesen 62 százalék érezte úgy, hogy ezen területek bármelyikén kifejezett a származása miatt bántak vele rosszabbul.
Magyarországon is – akárcsak a többi országban ahol jelentős roma kisebbség él – a munkakeresés területén tapasztaltak a legnagyobb arányban diszkriminációt a kérdezettek: az interjút megelőző egy évben munkát kereső roma származású magyarok közel fele (47 százalék) érezte úgy, hogy az álláslehetőségek betöltésekor roma mivolta miatt hátrányos megkülönböztetés érte.
A magán-szolgáltatások területén – vendéglátás, üzletek, bankok – 41 százalék érzékelt diszkriminációt, a magyar (városi) romák az összes vizsgált kisebbségi illetve bevándorló csoport közül a harmadik legrosszabb eredményt elérve az Európai Unió egyik leginkább hátrányosan megkülönböztetett kisebbségét alkotják. 100 főre vetítve összesen 736 diszkriminációs esetről számoltak be a roma származású magyar kérdezettek.
Ezek az esetek többnyire láthatatlanok maradnak: a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők 82 százaléka nem jelentette az esetet sehol; sem ahol a diszkrimináció érte, sem pedig az e célt szolgáló jogvédő szervezeteknél. Főleg azért nem, mert a többség (79 százalék) rendkívül szkeptikus a várható eredményt illetően, a legtöbben úgy gondolják, hogy még ha be is jelentik az esetet, akkor sem történik semmi.
A vélekedések tekintetében rosszul állunk: a roma származású magyarok 90 százalékának véleménye szerint az etnikai alapú diszkrimináció meglehetősen vagy nagyon elterjedt az országban. Ez az eredmény a legrosszabb a roma közösségek viszonylatában, és összességében a második legrosszabb az EU-MIDIS által a 27 tagállamban vizsgált 46 veszélyeztetett csoport között.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.