A "hobbitok" maradványait 2003-ban, egy apró indonéziai szigeten, Floresen fedezték fel. Az egy méter magas, 30 kilogrammos, eszközkészítő, vadászó lények mintegy nyolcezer évvel ezelőtt járták a sziget esőerdeit. A tudósok körében több teória született a hobbitokat illetően.
Egyesek szerint a "floresi emberek" a Homo Erectus leszármazottai. Mások szerint inkább prehisztorikus ősemberekről van szó, akik a környezet miatt váltak apró termetűek. A vitát tovább bonyolította, hogy a szakértők egy része szerint az evolúció során nem csökkenhet az agytérfogat, vagyis – még ha valóban a kis szigeten való élet miatt lettek is alacsonyabbak – csimpánzméretű agyuk létrejöttére így sincs magyarázat.
A Nature folyóiratban most megjelenő tanulmány egészen más következtetésre jut. Az AFP által idézett kutatás során a New York-i Stony Brook University munkatársai a "hobbitok" lábát vizsgálták meg. A floresiek lába bizonyos tekintetben igen emberi: a nagyujj a többi ujjal párhuzamos, továbbá minden ujj kinyúlik, amikor a testsúly ráhelyeződik (ellentétben a főemlősök lábával).
Más oldalról viszont rendkívül primitív. A nagyujj arányaiban kicsi, a többi azonban hosszú és hajlott, csakúgy, mint a csimpánzoké. A korábbi kutatások igazolták, hogy a modern láb mintegy 1,5 milliárd évvel ezelőtt, a Homo Erectus korában fejlődött ki. Mivel pedig valószerűtlen, hogy a floresiek idővel visszafejlődtek volna, William Jungers és csapata arra jutott, hogy a "hobbitok" már jóval a felegyenesedett ember érkezése előtt leszakadtak az emberi törzsfejlődésről és teljesen különálló fajt alkottak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.