"A zsidósággal szemben nincs diszkrimináció Magyarországon"

A sokszereplős fórumon Gadó János, a Szombat szerkesztője nyitotta a sort. - Ha a diszkriminációt az állam részéről megnyilvánuló kirekesztésként definiáljuk, akkor - mondta - a zsidósággal szemben nincs diszkrimináció Magyarországon. Az antiszemitizmus társadalmi jelenség, olyan modernizálódó, jól alkalmazkodó magatartásforma, amely jellemzően nem "vallási nyelvet" használ – idézi az elhangzottakat a Népszabadság.

Heizer Tamás baptista lelkész szerint sincs erős, durva diszkrimináció, de úgy érzékeli, mintha az egyházak és a felekezetek körében lennének "egyenlőbbek az egyenlők között". Ennek főleg akkor láthatjuk jeleit, amikor beindulnak az állami támogatások körüli harcok.

Kákay István evangélikus országos irodavezető az egyházak viszonyában sem tapasztal különösebb megkülönböztetést (az ökumenikus gondolkodásmód egyre inkább elfogadott), míg Kodácsy Tamás református lelkész szerint biztosan létezik vallási diszkrimináció, különben nem tették volna fel a kérdést. És biztos, nem tudjuk, hogyan érhető tetten, különben nem szerveztek volna konferenciát a téma megvitatására. A református lelkipásztor veszélyesnek nevezte, hogy a diszkrimináció elleni fellépés jegyében "próbálnak mindent egyenlővé tenni".

Az államnak vallási értelemben semlegesnek kell lennie - hangsúlyozta Mészáros István, a Hit Gyülekezete országos vezetőségének tagja. Pozitívumként értékelte, hogy az egyházakkal kapcsolatban a kormány az elmúlt hét évben a "be nem avatkozás" politikáját folytatta: a jobboldalon múlik, hogy ez a hozzáállás tradícióvá válik-e. Mészáros bírálta az államfőt, mert "deklaráltan és következetesen" négy-öt felekezetre szűkíti a vallási párbeszédet.