BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Az MSZP utálta az elméletet, az SZDSZ utálta a valóságot"

A rendszerváltás kezdetén kialakult pártrendszerben egyszer már volt egy radikális váltás 1998-ban. Az 1994-es választásokon a két nagy rendszerváltó párt megroggyant és az MSZP-ének sikerült lényegében egyedüli pártként egyesítenie a baloldalt – írja Ágh Attila a Népszavában.

A lengyel tapasztalatok is azt tanúsították, hogy a jobboldal csak úgy lehet versenyképes, ha egyesül és az anarchista ízű liberalizmustól induló Fidesz megértette ezt a történelmi leckét. Éles jobbkanyarral elhagyták korábbi pályájukat és elfoglalták a meggyengült jobbközép kiüresedő terepét – fogalmaz a Népszavában a politológus.

Az első „pártrendszer-váltás” két nagy politikai újítással járt, amelyek közül csak egyik volt az „Egységes Párt” megalakítása és a jobboldali főszerep elnyerése. A Fidesz másik nagy újítása az volt, hogy bevezették a politikai kommunikációt a magyar politikai rendszerbe, mégpedig annak legélesebb és legkeményebb, amerikanizált formájában. A tényeket, a valóságos világot ügyesen és durván háttérbe szorították és igen sikeresen egy mediatizált látszatvilágot építettek fel, ami már az első főpróbáján, az 1998-as választáson bevált, sőt a várakozáson felül szerepelt.

Persze a média eszközként való felhasználása már korábban is létezett, s különösen az SZDSZ kampány gurui forgatták nagy sikerrel ezt a politikai fegyvert, de akkor se, és azóta se használta a politikai kommunikációt olyan következetes kíméletlenséggel és látványos sikerrel, mint a Fidesz. Valamennyi parlamenti párt megpróbálta ugyan ügyetlenül utánozni a Fidesz papagáj kommandóját, a keményen csúsztatásos adatkezelését és a legszembeszökőbb tények mosolygó letagadását, de rossz tanítványoknak bizonyultak.

A baloldali térfelet a kilencvenes évek elejétől kényelmesen elfoglaló MSZP a horni időkben pragmatikus, technokrata párttá alakult, és azóta is őrzi ezt a profilját. Az SZDSZ viszont az izgulékony ideologikus párt szerepében tűnt fel, erőteljes neoliberális beütéssel és doktriner hajlamokkal, az „annál rosszabb a tényeknek” fichtei filozófiája megátalkodottságával. Az MSZP utálta az elméletet, és megpróbált megszabadulni az értelmiségétől, az SZDSZ pedig utálta a valóságot, és lépten-nyomon megpróbálta megerőszakolni azt. Így jött össze az a koalícióban, hogy az SZDSZ nagyon utálta azt is, hogy az MSZP nem tudta megvalósítani az összes doktriner ötletét, mert a valóság ellenállt, s cserébe az MSZP nagyon utálta azt, hogy az SZDSZ folyton kioktatja, lenézi és kádári jelzőkkel ékesíti fel.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.