Mi van a fővárosiak fejében?

Egyéni és kollektív kötődés is észlelhető a Budai Várhoz, a Gellért-hegyhez, a Margitszigethez, a Parlamenthez, a Városligethez, a Lánchídhoz és a Dunához. A madártávlatban ábrázolók kihagyják mind a saját lakóterületeiket, mind a főváros kevéssé megmutatható, vagy felmutatásra érdemesnek ítélt részeit, s végeredményben egyenlőségjelet tesznek e „városi színpadok” és Budapest közé. A Szonda Ipsos Kvalitatív csoportja jelenleg egy olyan kutatáson dolgozik, amely Budapestnek a lakosai által észlelt képével foglalkozik. Ennek keretében arra kérik a résztvevőket, rajzolják le azt a Budapest térképet, ami a fejükben létezik.

Az ilyen térképeket készítő kérdezettek a város jellemző formáját rajzolják meg elsőként, vagyis egyfajta határvonallal kerítik körül, s csak ez után húzzák bele a Dunát, amely szinte kivétel nélkül nem „folyik” túl a város határain, mintegy csak azon belül „létezik

Egyes helyekhez a kérdezettek körében nagyon hasonló kognitív és emocionális tartalmak kötődnek, ezek: a Budai Vár, a Gellért-hegy, a Margitsziget, a Parlament, a Városliget, a Lánchíd és a Duna. Nagyon kevés térképen jelenik meg útvonali elem, illetve azokon is csupán néhány, nevezetesen a Nagykörút, a budai oldalon futó rakpart, illetve a pesti és a budai oldalt összekötő hidak kerülnek ábrázolásra, de például sem a metró-, sem a főbb villamosvonalak, sem a városból való kijutást vagy átjutást lehetővé tevő úthálózat nem tűnik fel rajtuk.

Karakteresen körvonalazódik az elemzés után, hogy a részletesebb térképeken a budai és a pesti oldal egyfajta oppozíciós párként jelenik meg. Míg az előbbi főképp egy természethez közelebb álló, nagyobb történeti dimenzióval rendelkező és magasabb városi területként kerül ábrázolásra, addig az utóbbi főképp magas épületek, sűrűbb, átláthatatlanabb épített környezet, és ezáltal veszélyesebbnek látszó helyek összességéből tevődik össze.

Budapest negatívumai között jelenik meg egyfelől a zaj, illetve a levegőszennyezettség mértéke, a városi zöldterületek kicsiny aránya a város teljes területéhez képest, az autós- és a tömegközlekedés megoldatlan problémái és nehézkessége, az épületek és egyes városrészek teljes lepusztultsága, elhanyagoltsága, illetve egészében véve a közterületek, utcák, parkok tisztaságának hiánya.