A Bajnai-kormány visszavág és leosztályozza magát
"A kormány megköszöni, hogy a Nézőpont Intézet górcső alá vette a Bajnai Gordon által vezetett válságkezelő kormány elmúlt 100 nap során elért eredményeit. A 100 nap egy jó apropó a számvetésre, mert bár a legtöbb kormány megalakulás után 100 napot kér arra, hogy egyáltalán elkezdjen dolgozni, addig a Bajnai kormány 100 nap alatt nagy utat tett meg" - kezdődik a kormány közleménye.
"A Nézőpont Intézet anyaga amellett, hogy több helyen korrekt értékelést ad, egészében nem fedi a valóságot, és mély ismerethiányról tanúskodik. A legnagyobb ellenzéki párthoz közel álló politikai elemző intézet értékelése számos pontatlanságot, tárgyi tévedést és csúsztatást tartalmaz" - fogalmaz immár keményebben a dokumentum, amely megjegyzi, hogy remélhetően csak ismerethiányról van szó.
A Nézőpont értékeléséről szóló cikk
"A Nézőpont Intézet módszertana alapján a kormány is elvégezte a maga értékelését, melyhez a Magyar Közlönyben megjelent adatokat, tényeket és bárki által hozzáférhető, hivatalos kormányzati sajtótájékoztatókat használt fel.
Eszerint a Bajnai kormány az első 100 nap alatt döntött a Válságkezelő programban foglalt vállalásainak 80 százalékáról és megkezdte azok végrehajtását, szemben az Intézet manipulatív elemzése által számolt 39 százalékkal."
Az első száz nap teljesítményét mások is értékelték. Az MTI-nek pénteken nyilatkozó politikai szakértők szerint a Bajnai-kormány eddigi munkája eredményesebb volt, mint a Gyurcsány-kabineté. Juhász Attila, a Political Capital munkatársa szerint a pénzügyi válságkezelés sikeres volt, és cselekvőképesebb is a mostani kabinet az előzőnél.
Böszörményi-Nagy Gergely pénteken azt mondta, hogy a Bajnai-kormány helyzete azért különleges, mert nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi számít sikernek és kudarcnak az esetében.
"Valószínűleg a Gyurcsány-kormánynál minden tekintetben jobban teljesít Bajnai Gordon kormánya, azonban ezzel még önmagában nem találta meg a közös hangot a társadalommal, a népszerűségét nem tudta növelni, sőt elutasítottságát sem tudta jelentősen csökkenteni" - hangsúlyozta az elemző.
Társadalmi támogatottságban például nem sikerült meghaladnia a Gyurcsány-kormány támogatottságát ennek a kabinetnek. Gyurcsány Ferenc kormányához képest azonban egy sokkal aktívabb és eredményesebb törvényalkotói munkát végzett eddig. Kommunikációjában is nyíltabb és aktívabb válságkezelés végez az elődjéhez képest - tette hozzá.
A Nézőpont Intézet elemzésének vezetői összefoglalója:
A vezetői összefoglalóban szereplő állítás szerint: „Bár a kabinet az aktív törvény-alkotás folytatását ígéri, az őszi ülésszak 34 pontos programjában csak 9 válságkezeléshez kapcsolódó intézkedés szerepel.”
Az elemzés készítőinek figyelmét az őszi törvényalkotási program tanulmányozása során bizonyára elkerülte, hogy annak bevezetője szerint: „a Kormány az őszi ülésszak kezdetéig - a válságkezelő program végrehajtása érdekében - további törvényalkotási javaslatokat fog megfogalmazni.”
Az elemzés 135 pontos tagolása szerint az alábbi pontok tartalmaznak valótlanságot, vagy hiányosak:
2. Intézkedések a devizahitellel rendelkezők érdekében
• A kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadta a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került adósok terheinek átmeneti csökkentését lehetővé tévő törvényjavaslatot. A törvény, amely július 28-tól lép hatályba a bajba jutott devizahiteleseken is segít.
• Bajnai Gordon kérte a Bankszövetséget és tagjait, hogy tegyék világossá az ügyfeleik számára, hogy az árfolyam illetve kamat változása milyen elvek alapján és mikor érvényesülhet a törlesztő-részletekben.
• A kormány mindemellett javaslatot tett a hitelintézetekre vonatkozó törvények módosítására, amely korlátozza az egyoldalú szerződésmódosítást, a hitelek egyoldalú drágítását. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta, a jogszabály augusztus 1-jén lép hatályba.
• A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok további védelme érdekében a kormány törvénymódosítást kezdeményezett, amellyel az önkormányzatok elővásárlási jogot kapnak, hogy a területükön kényszerárverésre kerülő ingatlanokat megvásárolják és azokat korábbi tulajdonosaiknak bérbe adják. Így azok is otthonaikban maradhatnak, akik a korábbi rendelkezések értelmében elhagyni kényszerülnének azt.
• A kormány kiterjesztette a mintegy 60 milliárd forintos „Sikeres Magyarországért” Bérlakás Hitelprogram lehetőségeit, hogy az önkormányzatoknak lehetősége legyen kedvezményes, önrész nélküli hitelt felvenni az elárverezésre kerülő lakások elővásárlásához és bérlakássá tételéhez.
• A kormány július 22-én elfogadta azt a rendeletet, amely alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szeptember 1-jétől fogyasztóvédelmi hatóságként működik.
7. Javaslattétel a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére - várhatóan szeptemberben kerül a kormány elé.
8. Korai válságkezelő rendszer kidolgozása - Várhatóan szeptemberben kerül a kormány elé.
10. Az uniós források felhasználásának könnyítése
A kormány számos intézkedést tett az uniós források felhasználásának gyorsítása érdekében. Így döntött az árfolyam-, illetve ÁFA-kompenzáció bevezetéséről, meghosszabbította a 2009. június 30-ig hatályban lévő megemelt előleg igénylésére rendelkezésre álló időt.
11. A munkahelyek megőrzésének támogatása megnövelt összegekkel
A Nézőpont elemzésének következő 3 pontja erről szól: hazai forrásból 17,9 milliárdot, uniós forrásból pedig 30 milliárdot költ a kormányzat munkahelyek megőrzésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.