A magyarok negyede most már nem rajong az uniós csatlakozásért

A kérdezettek többsége, közel háromnegyede valamilyen formában helyesli, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a csatlakozást teljes mértékben helyeslők aránya azonban alig haladja meg a válaszolók egyharmadát.

Minden tizedik kérdezett tartozik azok közé, akik egyáltalán nem helyeslik az ország csatlakozását, a kritikusok összességében a kérdezettek negyedét teszik ki.

Pártpreferencia szerint minden jelentősebb szavazóbázissal rendelkező párt szavazói között többségben vannak a csatlakozás támogatói. Az uniós tagságot helyeslők legnagyobb arányban az MSZP (87 százalék), legkevesebben a Jobbik hívei között vannak (69 százalék).

Ennél markánsabb különbséget mutat, ha azok arányát hasonlítjuk össze, akik teljes mértékben helyeslik uniós csatlakozásunkat. Ezek aránya a szocialisták szavazói körében 50, a Jobbik hívei között alig 20 százalékra tehetők. A Fidesz szavazóinak 74 százaléka helyesli uniós csatlakozásunkat, 37 százalékuk említette, hogy teljes mértékben a tagság hívének tartja magát.

A különböző szocio-demográfiai ismérvek szerint nem oszthatók meg ennyire markánsan a kérdezettek, viszont egyértelműen látszik, hogy a jövedelem és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő a csatlakozást helyeslők aránya, lakóhely szempontjából pedig nem az egyes településtípusok, hanem főváros és vidék között látható éles választóvonal, a budapestiek között mintegy 20 százalékkal magasabb azok aránya, akik teljes mértékben helyeslik az ország uniós tagságát.

A magyarok közepesre értékelik a csatlakozás eredményeit

Lapozzon!

A kérdezettek közel harmada véli úgy, hogy az integráció kisebb-nagyobb mértékben rontott Magyarország helyzetén. A többség, a kérdezettek mintegy fele szerint a csatlakozás javított az ország helyzetén, de az optimisták túlnyomó többsége is csak kismértékű javulást érzékelt.

A vélemények megoszlása e kérdésben hasonló, mint az előző kérdés esetében: az MSZP szavazói, a magasabb jövedelműek és iskolai végzettségűek, illetve a budapestiek nagyobb arányban látják sikeresnek a csatlakozást. A kérdezettek között kis számban voltak azok, akik egyértelműen negatívan, vagy egyértelműen pozitívan ítélik meg a csatlakozás eredményeit.

Ha a válaszokat 100-as skálára vetítjük, úgy az összes megkérdezett osztályzatának pontszáma közepes (54), de egyetlen csoportban sem látunk szélsőségesen kiugró értéket (a két végletet a Jobbik szavazói és a diplomások jelentik 46, illetve 60 ponttal).

Ellentmondásos a viszonyunk az Unióhoz

A többség ugyan támogatja Magyarország integrációját, és valamivel többen vannak azok is, akik szerint a 2004 óta tartó folyamatnak inkább pozitív hatásai voltak, az eredmények mégis azt mutatják, hogy ellentmondásos a viszonyunk az Unióhoz. A felmérés nyolc konkrét területen is vizsgálta, hogy a választópolgárok miként érzékelik az uniós csatlakozás hatásait.

A kérdezettek a mezőgazdaság kapcsán a legkritikusabbak, kétharmaduk szerint a csatlakozás hátrányos helyzetbe hozta a magyar agráriumot.

Szintén többségben vannak a negatív hatást érzékelők a munkanélküliséggel, az ország gazdasági helyzetével és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok állapotával kapcsolatban. Csak az ország kulturális helyzetére, és a külföldi munkavállalási lehetőségekre gyakorolt uniós befolyást értékelte pozitívan a válaszolók többsége. A mezőgazdaság kapcsán 2007-ben még csak a kérdezettek 49, ma már 66 százaléka gondolja, hogy a csatlakozás negatív következményekkel járt, az ország gazdasági helyzetére gyakorolt hatás megítélésével kapcsolatban pedig 36-ról 45 százalékra nőtt a kritikusok aránya.

Jellemző az unióhoz fűződő ambivalens viszonyra, hogy még azok körében is magas a kritikusok aránya, akik egyébként úgy vélik, hogy a csatlakozás javított az ország helyzetén. Ebben a csoportban a válaszolók kétharmada szerint a csatlakozás hátrányos helyzetbe hozta a magyar mezőgazdaságot, egyharmada pedig úgy látja, társulásunk negatív hatást gyakorolt a hazai munkanélküliségre, illetve a hátrányos helyzetű csoportok helyzetére.