Bush utasítására készített gyilkossági terveket a CIA

Jelenlegi és volt kormányhivatalnokok szerint a tervek szerint az amerikai titkosszolgálat kis csapatokat dobott volna át a helyszínekre azért, hogy elfogják és kivégezzék az Al-Kaida terrorszervezet vezetőit. A nem megvalósított elképzelés részletei nem ismertek, az azonban biztos, hogy a projekt létét eltitkolták a Szenátus tagjai elől, mielőtt Leon Panetta, a CIA új igazgatója a múlt hónapban le nem állította azt – írja a New York Times.

A lap szerint a titkosszolgálat munkatársai az évek folyamán számtalan diplomáciai és logisztikai nehézséggel szembesültek és végül a tervet soha nem valósították meg. Az amerikai kormány inkább robotrepülőkkel iktatta ki a terroristákat, illetve elfogta, majd titkos CIA börtönökbe szállította őket.

A lapnak nyilatkozó informátorok szerint a tervet a szeptember 11-ét követő lázas időszakban dolgozták ki, célja az volt, hogy lehetővé tegye a terroristák elfogását akkor is, ha azok a háborús övezetektől távol tevékenykednek. A CIA állítólag egyetlen konkrét akciót sem akart jóváhagyatni a Fehér Házzal és most, hogy a programot hivatalosan leállították, nehéz pontosan meghatározni, mit is jelentett volna a végrehajtása.

Leon Panetta a CIA terrorellenes központjától értesült a paramilitáris egységeket bevonó program létezéséről június végén, és arról azonnal tájékoztatta a Kongresszus illetékes bizottságát, hozzátéve, hogy a tervet Dick Cheney alelnök utasítására hallgatták el a honatyák elől.

A Kongresszus illetékes bizottságának tagjai körében óriási felháborodást keltette a program híre, hiszen a bizottságot éppen a CIA gyilkossági tervei (Patrice Lumumba, Fidel Castro) kapcsán hozták létre a hetvenes években. Gerald Ford elnök 1976-ban jogszabályt alkotott, melyben megtiltotta a bérgyilkos akciókat, ez azonban nem vonatkozott a háborús ellenfelekre. A Bush-kormány véleménye szerint a terroristák levadászása nem különbözött a katonák harctéren történő lelövésétől.

Kenneth Anderson, az American University jogászprofesszora szerint először 1989-ben érvelt Washington azzal, hogy a terroristák meggyilkolása jogos önvédelem, így nem esik a bérgyilkossági tilalom alá. Mint mondta, bár jogi szempontból nincs nagy különbség aközött, hogy valakit pisztollyal vagy távolról, rakétával gyilkolnak meg, diplomáciai szempontból az eltérés jelentős. A célzott rakétatámogatások ugyanis inkább számítanak hagyományos hadviselésnek. Ugyanakkor minden célzott gyilkosság gondot okoz a nemzetközi jog szakértőinek.