Mégis van köze a cigánytelepek felszámolásához a szocpol megvonásának?

A szocialisták javaslata szerint a kormány indítson legalább száz cigánytelep felszámolására programot. A kormányzó párt elnöke azzal nyugtatta a kétkedőket: a szociálpolitikai kedvezmény megszüntetése nem akadályozza ezt a tervet, mert a kettőnek  „nem sok köze” van egymáshoz.

Ezzel szemben a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban   bejelentették: a tavaly kiírt telep-program végrehajtásához  nem tudják pótolni a szociálpolitikai kedvezmény megszűnése miatt kieső pénzt. A nyertesek közt van olyan település, amelyik csaknem húsz százalékot bukott a kedvezmény megszüntetése miatt, és szinte mindenhol meg kell kurtítani az eredeti programot, ezért lesznek, akik kiesnek belőle.   

A kormányzó párt múlt heti kongresszusa állásfoglalásban többek közt azt javasolta a kormánynak: az Európai Unió által biztosított forrásokból legalább száz cigánytelep felszámolására indítson programot. „A romatelepek felszámolásának nem sok köze van a szocpolhoz, hiszen ez azért tipikusan az új lakást vásárló középosztálybeli családok számára elérhető támogatás volt” — jelentette ki a kongresszus után Lendvai Ildikó pártelnök, aki hozzátette: meglesz a forrás a telepfelszámoláshoz, és nem tudják visszaállítani a régi lakáskedvezményeket.

Július elsejétől lépett életbe az a jogszabály, amely befagyasztja a lakástámogatási rendszert, megszünteti többek közt az állami támogatású lakáshiteleket és a gyerekek után járó szociálpolitikai támogatást. A szocialista pártelnök szavainak némileg ellentmond, hogy a meghirdetett telep-program költségvetésében számoltak a szociálpolitikai kedvezmény meglétével, amely azonban most kiesett.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM) nem tudja pótolni a szociálpolitikai támogatás felfüggesztése miatt kieső pénzt — közölte a Roma Sajtóközponttal Ürmös Andor, a Roma Integrációs Főosztályának vezetője. Elmondta: hét települést érhet veszteség a „szocpol” megszűnése miatt, melyek a telep-program tavaly nyáron meghirdetett kétfordulós pályázatán nyertek támogatást.

A pályázati keretösszeg nagyjából 880 millió forint volt, ebből a szaktárca 480 millió forintot, az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) 395 millió forintot fedezett. A nyertes pályázók költségvetésében szerepel a „szocpol” összege, amely azonban most hiányként jelenik meg. Ürmös szerint ezeken a településeken valószínűleg csak a költségvetés átcsoportosításával, és a programba vont családok számának csökkentésével bonyolítható le a program.

A Roma Sajtóközpont által megkérdezett egyik településen Sirokon március elején indult el a program azzal, hogy felszámolják a bányatelepi putrisort és a pincelakásokat, és használt lakásokat vásárolnak a faluban a lakóknak a „szocpol” igénybevételével. Farkas Zsuzsa mentor arról tájékoztatott: a „szocpol” megszüntetése miatt két család maradt hoppon, mert nem jutottak időben lakáshoz. Két másik település, Zalamenyer és a pár kilométerre eső Zalaszentjakab tavaly teljes telepfelszámolásra nyújtott be pályázatot, és összesen százötvenmillió forintos támogatást nyert.

Januárban 15 család bevonásával elkezdték a programot, közülük tizenegyen voltak jogosultak szociálpolitikai támogatásra. A főpályázó időben kapcsolt: a jogszabályi változások előtt megigényelte nekik a „félszocpolt” használt lakások vásárlása, illetve megelőlegezte a lakás-elővételi szerződések, illetve az ügyvédi költségek árát. Ugyanakkor eddig az állami támogatásnak még csak a negyedét kapták meg – mondta el a főpályázó szervezet kuratóriumi elnöke.

Gérczei Ildikó többek közt arról panaszkodott: a „félszocpolt” csak fürdőszobás lakásra lehetett igényelni méltányolható nagyságú lakásigénnyel, de ha nincs ilyen elég a pár utcás faluban, akkor a szomszédos településen kell megfelelő lakás után nézni, ahol viszont a program hírére felverték az eladó lakások árát. Az RSK által megkérdezett nyertes települések közül a Borsod megyei Szalonnán buktak a legtöbbet a „szocpol” megszűnése miatt, annak ellenére, hogy nem teljes telepfelszámolásra, csak a lakóhelyi szegregáció csökkentésére pályáztak.

Lapozzon!

Wágner Lakatos Tamás projektvezető elmondta: kilenc család költözött volna új vagy használt lakásba a szociálpolitikai támogatás igénybevételével, ám a „szocpol” megszűnése és az áfaemelés miatt a megítélt pénz így csak hét családnak elég.  A projektvezető elmondása szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy miután eddig ők is csak a támogatás negyedét kapták meg, pénz híján a jogszabályi változásokig csak egyetlen család tudta megigényelni a szocpolt. Így biztosan csak nekik lesz új lakásuk, a többieknek valószínűleg csak használt ingatlan jut majd.

Lakatos becslése szerint csaknem húsz százalékos veszteség érte a programjukat a „szocpol” támogatás megszűnése miatt. A projektvezető mégis abban bízik, hogy a hiány miatt nem kell tovább csökkenteni a programba bevont családok számát. Ami pedig a pár hete meghirdetett idei telep-felszámolási programot illeti: ahogy arról a Roma Sajtóközpont akkor beszámolt, a kormány egymilliárd forintot irányzott elő rá, majd ezt zárolta a válságra hivatkozva.  Így az idén egy, az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) költségvetésében elkülönített 250 millió forintos keretösszeget fordítanak a telep-programra, melyben a szociális tárca a korábbiaktól eltérően csak szakmai koordinátorként szerepel. Ürmös erről ügy nyilatkozott: egyelőre zajlik a pályázatok értékelése, két-háromszoros volt a túljelentkezés.

Cigánytelepek Magyarországon

A romák lakáshelyzete a szocialista korszak utolsó két évtizedében javult, a roma népesség szegregációja azonban ellentmondásosan alakult. 1971-ben a roma háztartások 65,1%-a volt elkülönült telepeken, főként putrikban.

1993-ban a cigány családoknak már csak 13,7 százaléka élt ugyanitt. A telepeken élő romák arányának gyors csökkenése a városokba áramlásukkal járt együtt (amely új városi szegregációs minták kialakulásához vezetett), jóllehet a romáknak az összlakosságnál ma is jóval nagyobb hányada él falvakban illetve kistelepüléseken. 
1971-ben a roma lakások 61 százaléka volt földes padlójú, 56,1 százalékában volt csak villany és a lakások 38,8 százalékában 100 méterről túlról kellett hordani a vizet.

Huszonkét évvel később, a roma lakásoknak már csak 10,1 százaléka volt földes padlójú, 97,9 százalékában volt villany és csak a lakások 5,3 százalékába kellett 100 méteren túlról hordani a vizet. A kilencvenes években a cigányok lakásviszonyai több dimenzióban, így például a lakásnagyság tekintetében hasonlítottak az alacsony jövedelmű nem cigány lakosság tíz évvel korábbi lakásviszonyaira.

A kilencvenes években a cigány családok lakásainak 32,8 százaléka egyszobás, 42,7 százaléka kétszobás, és 24,4 százaléka három vagy több szobás. A teljes magyar lakásállomány 15,4 százaléka egyszobás, 43,4 százaléka a kétszobás, és 40,2 százaléka három és több szobás.

Ma Magyarországon a becslések szerint százezer ember él nyomortelepi körülmények közt az ország csaknem félezer cigánytelepén. Az akkor még Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005-ben hirdette meg először a „Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modell programja” pályázatot 680 millió forintos keretösszeggel: kilenc település kapott ötvenöt és kilencvenegymillió forint közötti összegeket, az igényelt pénzeknek általában durván a felét. 

Tavaly júniusban hirdetett pályázatot az SzMM az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA) közösen. Akkor az SzMM 480 millió forintot, az OFA 395 millió forintot biztosított a programra, melyet elsősorban szak- és felnőttképzési programokra, valamint foglalkoztatásra használhattak fel a nyertes pályázók. A pályázat keretében hét település kapott körülbelül 51 és nagyjából 69 millió forint közötti összeget. Ezeket a programokat az idei év végéig kell végrehajtaniuk a nyerteseknek.

A most kiírt pályázaton csak azok a 15 ezer lakosnál kevesebbet számláló települések indulhatnak, ahol minimum négy, maximum 25 telepi lakás van, és egy település maximum 80 millió forintot kaphat. Ez elméletileg azt jelenti, ha például egy település a maximum támogatást kapja, amelyből  egy 25 lakásból álló telepet akar felszámolni, akkor egy lakásra 320 000 forint jut. Ha viszont ennél kevesebb lakásból álló telepet akar felszámolni maximális támogatás mellett, akkor egy-egy lakásra nagyobb összeg juthat.