Rosszul választottak bizottságot a magyar EP-képviselők?
Négy magyarországi – határon túli magyar képviselőkkel együtt öt magyar – teljes jogú tagja is lesz a múlt héten újjáalakult EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának, sőt magyar az első alelnök is. Eközben hárman az alkotmányügyi bizottságban, egy képviselő pedig az emberi jogi albizottságban kapott teljes jogú helyet.
A szándék és az irány érthető, különösen a határon túli magyar pártokkal együttműködve, és például az olyan fejlemények fényében, mint a szlovákiai nyelvtörvény. Az viszont legalábbis elgondolkodtató, hogy mindezekhez képest az EU-s belső piaci jogalkotás olyan konkrét – és nagyon is kurrens! – EP-szakbizottságaiban, mint az ipar, a kutatás és az energiaügy, az EU belső piac vagy a közlekedés, a jelenlegi magyarországi „középpártok” részéről egyáltalán nincsenek magyar „főtagok” (az ipari-energiaügyiben egy, a közlekedésiben két póttaggal képviseltetik magukat a magyar középpártok, emellett az ipariban az EP-függetlenek soraiban helyet kapott Jobbik van jelen teljes jogú taggal).
Egy magyar főtag jutott csak a környezetvédelmi bizottságba, és póttag magyar tagja lesz csak a nemzetközi kereskedelmi bizottságnak. Mindez arra utal: a magyar bizottságválasztás alapja az volt, mi fontos ma a magyar politikának, nem pedig, mi fontos az EU-fejlemények folyamatában.
Jelzésértékű, hogy miközben az említett állampolgári jogi bizottságban teljes és póttagként – minden pártszínt nézve – nyolc magyar is lesz, addig a magyar középpártok által egyetlen póttaggal lefedett ipari-energiaügyi bizottságba a hasonló létszámú belga képviselőcsoport két, a négy fővel kisebb svéd csoport is két, míg a csupán 13 fős dán csoport három főtagot is küldött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.