Amióta Robert Fico pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) a nacionalista Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a jobboldali populista HZDS-sel (Meciár pártjával) közösen kormányoz, tápot kapnak a magyarellenes érzelmek. Szlovákiában elmagyarosításról beszélnek, a szlovák kultúra fenyegetettségéről és arról, hogy a kisebbség a Magyarországhoz való csatlakozásra törekszik - írta a heol.hu az mTI cikke alapján.
A szlovák parlament a kormánypártok szavazataival a nyelvtörvény olyan módosítását fogadta el, amely a magyarok körében aggodalmat és haragot vált ki - állt a cikkben. A szerző többek között felidézi, hogy a szeptember elsejétől életbe lépő új törvény értelmében a közintézményekben csak szlovákul szabad beszélni, az olyan településeket kivéve, ahol a lakosság legkevesebb húsz százaléka a kisebbséghez tartozik. A feliratokat azonban ott is két nyelven kell kifüggeszteni, első helyen a szlovák nyelvű változattal. A törvény ötszáz és ötezer euró közötti büntetést helyez kilátásba.
Molnár Norbert, a pozsonyi Új Szó című lap főszerkesztője szerint a törvénymódosítás nem a szlovák nyelv védelmét szolgálja, hanem "támadás a kisebbség nyelve ellen". Molnár szerint az új szabályozás konfliktusokat okozhat az egészségügyben. Minden nagyobb kórház a magyarok lakta területeken kívül esik, a magyaroknak, ha ott akarják kezeltetni magukat, szlovákul kell kommunikálniuk, még akkor is, ha az orvos is magyar. Sok idős magyar ember - mondta Molnár - csak nehezen tudja szlovákul kifejezni magát. S mi történik, ha mégis magyarul beszél egymással orvos és beteg, az egyik orvos fel fogja jelenteni a másikat? Besúgóhálózatot fognak létrehozni, mint a kommunizmus idején? - tette fel a kérdést a főszerkesztő. Véleménye szerint a törvénymódosítás "piszkos hatalmi játék", csak arra szolgál, hogy konfliktusokat gerjesszen, s elterelje a figyelmet a gazdasági válságról és a munkanélküliségről.
A szlovák nyelvtörvény módosítása körül kialakult helyzetről jelent meg cikk vasárnap egy osztrák hetilapban Szájkosár-rendelet címmel.
A szlovák kormány kapcsolata a szomszédos Magyarországgal mélypontra került - írta a Profil. Beszámolt arról, hogy lemondták a két miniszterelnök közötti, régóta tervezett találkozót, és hogy Budapesten a pártok "ritka egyetértésben" a törvénymódosítás visszavonását követelték. Marek Madaric szlovák kulturális miniszter a követelést visszautasította, s azzal vádolta a magyar politikusokat, hogy még mindig a XIX. században érzik magukat, "még mindig azt hiszik, hogy parancsolhatnak a szlovákoknak".
A szerző ír arról is, hogy Sólyom László magyar államfő a nemzetközi jogot sértőnek nevezte az államnyelvtörvényt, Balázs Péter külügyminiszter az EBESZ elé vitte annak ügyét és kész az Európa Tanácshoz és az ENSZ-hez fordulni. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter "kontraproduktívnak" mondta a kérdés nemzetközi szintre emelését. Álláspontja szerint a törvény nem korlátozza a kisebbség jogait, hanem megakadályozza az államnyelv diszkriminálását.
Az Új Szó főszerkesztője is veszélyesnek tartja a budapesti beavatkozást, véleménye szerint az a szlovák nacionalisták malmára hajtja a vizet. "Európai szinten kell közvetítőt keresni" - vélekedett.
Az Európai Parlament Szlovákiával és Magyarországgal foglalkozó munkacsoportja - folytatódott a cikk - tavaly sikeresen közvetített a magyar nyelvű tankönyvek ügyében. Hannes Swoboda (Osztrák Szociáldemokrata Párt), a munkacsoport vezetője önmérsékletet remél mindkét féltől a nyelvvitában. A törvényben kilátásba helyezett pénzbüntetést "ostoba dolognak" tartja. "Nem kellene kényszerítő eszközöket igénybe venni" - idézi a lap a politikust. Michael Gahler konzervatív német európai parlamenti képviselő az államnyelvtörvényről szóló állásfoglalásában egy kisebbség diszkriminálását veti a szlovák kormány szemére. Úgy látja, hogy a törvénymódosítás következetes megvalósításával Szlovákia "korábbi értelemben vett megfigyelő állammá" válhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.