Holnaptól él a nyelvtörvény Szlovákiában

Minden tiltakozás ellenére a szlovákiai nyelvtörvény holna hatályba lép. A június végén elfogadott jogszabály szerint akár 5 ezer eurós pénzbüntetés is kiszabható azokra, akik megsértik a rendelkezéseket. Ugyanakkor a szlovák kulturális tárca szerint valószínűleg még két vagy három hónapig nem kell büntetést fizetni. Nem enyhült meg hirtelen a Fico-kormány, hiszen mindössze csak arról van szó, hogy az államnyelvtörvény végrehajtási utasítása várhatóan november vagy december elejére készül el, s a tárca addig a törvénybe foglalt büntetéseket nagylelkűen nem kívánja érvényesíteni.

Ennek ellenére több helyszínen lesznek tiltakozó demonstrációk Szlovákiában és Magyarországon is, így például a Civil Összefogás Fórum szervezésében a budapesti szlovák nagykövetség előtt is. Leginkább természetesen a szlovákiai magyarok tartják botrányosnak a nyelvtörvényt, aminek ma Dunaszerdahelyen egy nagygyűlés keretében adnak hangot.

A DAC-stadionba a szervező Magyar Koalíció Pártja mintegy hatezer embert vár Szlovákia összes magyarok lakta vidékeiről. „Ha valóban bírságolnak majd a hatóságok azért, mert a magyarok a saját anyanyelvüket használják majd, azonnal a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulunk” – ígérte meg Duray Miklós.

"Nehéz megjósolni a következményeket!"

Az MKP alelnöke szerint nehéz megjósolni, milyen következményekkel jár majd a jogszabály bevezetése. „Lehetséges, hogy nem alkalmazzák majd, ahogyan az is, hogy a lehető legszigorúbban számon kérik” – magyarázta. Érdekes módon viszont megjelenhet, de nem szólhat majd a tömeghez a nemrég alakult új szlovákiai magyar párt, a Híd-Most képviselője. Az eredeti tervekkel ellentétben nem lesz ott Dunaszerdahelyen Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke, mert még ő sem tud egyszerre két helyen ott lenni, és az EP-képviselők brüsszeli tiltakozó rendezvényét választotta.

Mivel csak remélni lehet, hogy a nagygyűlés méltóságteljesen és incidensek nélkül zajlik le, ezért a Nyitra megyei rendőrség semmit nem bíz a véletlenre. „Felkészültünk személyi állománnyal és műszaki eszközökkel is. Az akció lefolyását folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni, hogy bármiféle esetleges rendbontási kísérletet még csírájában elfojthassunk” – fogalmazott a megyei rendőr-főkapitányság képviselője.

Minden bizonnyal Pozsonyig is elhallatszik majd a tiltakozók hangja, ettől függetlenül arra kár számítani, hogy a Fico-kormány ettől meghatódik és visszavonja a törvényt. Ugyanis a pozsonyi kulturális miniszter szerint Szlovákia a államnyelvtörvény ügyében nem hátrál meg.

"Nekünk van igazunk!"

„Meggyőződésem, hogy nekünk van igazunk. Részünkről ez az ügy be van fejezve” – jelentette ki Marek Madaric. Hozzátette: Robert Fico miniszterelnök is ezt az álláspontot fogja képviselni a Bajnai Gordon kormányfővel tervezett találkozón. „Ilyen magyar nyomás mellett semmiféle lényeges változást nem tudok elképzelni az államnyelvtörvényben” – szögezte le Madaric.

Mindezt egyértelművé tette Peter Weiss, budapesti szlovák nagykövet is, aki leszögezte: a jogszabály összhangban van a nemzetközi normákkal. „Konkrét politikai célokat szolgál, hogy a törvényről rémtörténetek keringenek, amikből amúgy semmi sem igaz” – válaszolta lapunk kérdésre Peter Weiss, aki szlovák nyelven, tolmács segítségével leszögezte: nem célja Szlovákiának a kisebbségi nyelvek korlátozása. Kiemelte azt is, hogy a korlátozás csak a közintézményekre, hivatalokra vonatkozik, vagyis azért nem lehet megbüntetni senkit, ha az utcán magyar nyelven beszél. Kiderült: a törvényalkotó szándéka a szlovák nyelv integráló szerepének biztosítása és a szlovákul beszélők védelme a magyar többségű területeken. Weiss szerint a gyakorlat majd megmutatja, hogy hiába aggódtunk.

Miről beszélget Bajnai Ficóval?

„A politikai szándék megvan a magyar és a szlovák kormányfő közötti budapesti találkozóra, zajlik az előkészítés, és az eseményre Budapesten fog sor kerülni” – mondta a külügyi és határon túli magyarok bizottságának rendkívüli, zárt ülése után a külügyminiszter. Balázs Péter hozzátette: a találkozónak nem lenne értelme, ha a miniszterelnökök nem beszélnének Sólyom László Szlovákiából való kitiltásáról és a szlovák államnyelvtörvényről. „A miniszterelnökök találkozója nem lehet sikeres, ha úgy tesznek, mintha a szlovák államnyelvtörvény nem képezné a két állam közötti együttműködés legkomolyabb problémáját” – tette hozzá Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke.

Az egyházak is felemelték a hangjukat

Levélben fordult a magyar európai parlamenti képviselőkhöz a szlovák nyelvtörvény miatt a magyarországi református és az evangélikus egyház. A dokumentumban arra kérik a képviselőket, hogy bírják rá az Európai Uniót hathatós lépések megtételére. „Az elmúlt hónapok Magyarországgal és magyarsággal szembeni legdurvább atrocitásaként értékeljük és éljük meg mindazt, ami Szlovákiában a magyar nemzetiségű polgárokkal szemben történik. A szabadság és nemzetünk képviselete közös ügyünk” – olvasható az egyházi vezetők levelében.