Legyen kötelező az emelt szintű érettségi?

Bár jövőre 200 ponthoz kötik a minimum bejutási feltételt, emellett az osztatlan általános orvosi, fogorvosi, állatorvosi és gyógyszerész szakokon elvárásként szerepel majd az emelt szintű érettségi, komolyabb módosítások nem várhatóak a pontozási rendszerben.

A most tizedik és tizenegyedik évfolyamosoknak azonban érdemes tájékozódniuk, hiszen már konkrét döntés született az érettségi tárgyak számának 2011-es csökkentéséről, a többletpontok mértékének változásáról – tudtuk meg Bakos úrtól. A tanulmányi pontoknál a kötelező természettudományos tárgy bevezetése 2012-re tehető, amelynek értelmében a magyar- matematika- történelem és idegen nyelv tantárgyi csoport egy természettudományos tárggyal egészülne ki.

Az utóbbi időszakban a felvételi ponthatárok kiegyenlítődtek, a pontok felfelé integrálódtak, a rendszer feltöltődött hallgatókkal, az államilag finanszírozott helyek száma több ezerrel csökkent, mégis vitatott téma a felsőoktatásba bekerülő fiatalok teljesítménye, tanulás iránti elkötelezettsége.

A túlképzés problematikáját Sió László, a Fidesz-MPP, oktatási műhely vezetője is felvetette, és a várhatóan 2,7 milliárd forintos forráskivonás ellenében a felvett diákok létszámának bővüléséről beszélt, amelynek eredménye lesz a szakmai és minőségi színvonal gyengülése. A „Mit ér a diploma?” sokat felvetett kérdése, abból is következik, hogy még mindig nem történt érdemi döntés annak érdekében, hogy a köztudottan közpénzből finanszírozott felsőoktatásba (kivétel a költségtérítéses képzéseket) csak a legtehetségesebb fiatalok juthassanak be, és ehhez Sió László szerint elengedhetetlen, hogy sztenderdvizsgává váljon az emelt szintű érettségi.

Hasonlóképpen vélekedik dr. Csikesz Tamás a Felvételi Információs Szolgálat elnöke is, aki a magasabb matúrát kötelező feltételként jelölné meg, amelyre előadásában részletesebben és számadatokkal alátámasztva is kitért. Bár a változtatások mindig bizonytalanságot eredményeznek, az emelt szint értékének növelése azért is szükségszerű, mert már a diákok is tisztában vannak azzal, hogy a belépéshez bizonyosságot kell tenniük tudásukról: 80 százalékuk tervezi a nehezített vizsgát az elkövetkező időszakban – mondta Csikesz Tamás. Az évente megismétlődő Országos Középiskolai Kutatás egyik fókuszpontja az emelt szintű érettségi, amelynek népszerűsége megtörni látszik, még akkor is, ha néhány preferált szak esetében elengedhetetlen lenne a bizonyítványban egy emelt vizsga.

Kevés fiatal ismerte még fel a nehezített vizsga előnyeit, amelyre a 2009-es év adataiból is következtethetünk, hiszen idén a diákok együttesen 494 773 vizsgát tettek le, amelyből csupán 24 997 volt emelt szintű; háromezerrel kevesebb, mint tavaly – tudatta az eredményeket Pongrácz László, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője.

A többlettudás motivációt generálhat a diákokban, amelynek mértéke meghatározhatja a későbbi felsőoktatási tanulmányok eredményességét, és egyértelműen megnövelheti a boldogulás, a diplomások álláskeresésének esélyeit. A tudatos és koncepciózus döntéseknek (így az emelt szintű érettségi, mint belépési feltétel) – amelyekről Antal János, az Általános Vállalkozási Főiskola főigazgatója mesélt - következménye lehetne az erők és erőforrások helyes koncentrációja, vagyis egy olyan felsőoktatás, amely rendet teremt, és nem engedi a továbbiakban, hogy az intézmények kapacitásuknak alig felével működjenek a jövőben.