Áttörés részletek nélkül

Ráadásul még a november közepére tervezett rendkívüli csúcstalálkozó megrendezése is bizonytalan addig, amíg a pénteken elért kompromisszumos megállapodásnak megfelelően Csehország is – vagyis Václav Klaus köztársasági elnök – valóban ratifikálja a lisszaboni szerződést. Klaus azután adta elvi beleegyezését a ratifikáláshoz, hogy hazája mentességet kapott az alapjogi charta alól, amely éles ellentmondásban áll a cseh jogrendben még hatályban lévő, németek és magyarok kollektív bűnösségét kimondó második világháború utáni Benes-dekrétumokkal.

A csúcs legfőbb eredményét a lisszaboni szerződés ratifikálásával kapcsolatos cseh aggályok megszüntetése jelenti – fogalmazott lapunknak Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) kutatási igazgatója. Ezzel ugyanis – hacsak Klaus nem gondolja mégis meg magát – megnyílt az út a két uniós vezető tisztség, az Európai Tanács elnöki, illetve az új külpolitikai főképviselői poszt betöltése előtt.

Rácz szerint két fő vonulat rajzolódott ki a lehetséges jelöltek sorát felvonultató viták és találgatások során. Egyfelől a 21 kicsi és 6 nagy tagállamot tömörítő két csoport, másrészt pedig a régi és az új uniós országok között folyik rivalizálás azzal kapcsolatban, hogy ki töltse be az új pozíciókat. A legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Tanács elnöki posztját valamelyik nagy tagállam jelöltje kapja meg, míg a külpolitikai főképviselőséggel az egyik kisebb – és lehetőleg új – tagország politikusát bízzák meg – mondta el Rácz.

A személyi kérdések mellett ugyanakkor a VKI kutatási vezetője szerint is a klímavédelem finanszírozásának nehezen eldönthető kérdése lesz a november közepére várható rendkívüli uniós csúcs fő témája.
A Reinfeldt által erősnek és egységesnek nevezett uniós klímaügyi álláspont szépséghibája ugyanis éppen az, hogy kínosan kerüli bármilyen konkrét összeg megjelölését. A fő kérdés, hogy az EU mennyi pénzzel járuljon hozzá a globális klímaváltozás elleni harc azon 100 milliárd eurósra becsült költségéhez, amely a szegény országokat sújtja 2020-tól évente.

A csúcs pénteki zárásáig csupán annyiban sikerült megállapodniuk a tagállamoknak, hogy az EU „tisztességes részt vállal majd a költségekből”. Azt azonban, hogy globális szinten ez a 100 milliárd euró hány százalékát jelenti, illetve hogy a vállalás terheit hogyan osztják meg a tagállamok között, még senki nem tudja megmondani. A belső alku útjában leginkább a régiek és a kilenc új tagország közötti vita állt – írja a BruxInfo. Ennek keretében a kelet-közép-európai országok a kevésbé fejlett tagállamok fizetőképességének figyelembevételét követelték, de Németország is igyekezett lebeszélni partnereit konkrét vállalások megfogalmazásáról.
Jóllehet a cseh ügy megoldása után „hivatalosan” a közelgő koppenhágai klímakonferenciára való felkészülés uralta a napirendet, a folyosói beszélgetések szinte mind a vezető tisztségeket betöltő személyekről szóltak – mutat rá a Handelsblatt.

A nevek tömeges „bedobása” különösen azután vált intenzívvé, hogy egyre nyilvánvalóbbá vált: Tony Blair esélyei az uniós tanácselnöki székre elenyészőben vannak.
A cseh ratifikálástól függő november közepi rendkívüli uniós csúcsra a következő lista látszik talpon maradni a tanácselnöki posztot illetően: Jan Peter Balkenende holland és Herman Van Rompuy belga kormányfő, Dalia Grybauskaite jelenlegi litván elnök, Paavo Lipponen volt finn miniszterelnök, valamint Mary Robinson ír és Vaira Vike-Freiberga lett exelnök.

A klímavédelem mellett ugyanakkor az energiabiztonsággal kapcsolatos együttműködés is kiemelt téma lesz a héten Brüsszel és Washington között. Egy nappal a találkozó után, szerdán tartja alakuló ülését az EU és az USA közös energiatanácsa.

A testületet olyan hivatalos transzatlanti fórumnak szánják, ahol folyamatosan eszmét cserélhetnek az EU és az USA képviselői az ellátásbiztonsággal, az energiapiacokkal, a zöldtechnológiákkal, illetve a közös standardok kifejlesztésével kapcsolatban.

VG A klímaváltozás, a globális gazdasági válság, illetve a legégetőbb külpolitikai kérdések lesznek a vezető témái a keddi EU–USA csúcstalálkozónak Washingtonban. Az összejövetel különlegessége, hogy hivatalosan ez lesz az első olyan csúcs, ahol Barack Obama elnök jelenik meg az USA képviseletében.

A klímavédelem mellett ugyanakkor az energiabiztonsággal kapcsolatos együttműködés is kiemelt téma lesz a héten Brüsszel és Washington között. Egy nappal a találkozó után, szerdán tartja alakuló ülését az EU és az USA közös energiatanácsa.

A testületet olyan hivatalos transzatlanti fórumnak szánják, ahol folyamatosan eszmét cserélhetnek az EU és az USA képviselői az ellátásbiztonsággal, az energiapiacokkal, a zöldtechnológiákkal, illetve a közös standardok kifejlesztésével kapcsolatban. -->