A London School of Economics and Political Science, a királyi pszichológiai főiskola és az országos lelki egészségügyi hálózat (LSE) közös felméréséből az is kiderült, hogy a recesszió pszichológiai következményei éppen akkor helyezték nagy nyomás alá az ellátó intézményeket, amikor csökkennek a közkiadások. Emellett a lelki egészségi problémáknak nemcsak emberi és szociális, de gazdasági ára is van. Ez évente 110 milliárd font a szigetországban, ez nagyobb öszszeg, mint amennyibe a bűnüldözés kerül, ráadásul várhatóan megduplázódik a következő húsz évben.
A jelentést készítő szakértők szerint a növekvő stressz miatt mind több embernek van szüksége segítségre, ennek következtében az egészségügyi és szociális szolgálatok várólistái egyre hosszabbak lesznek. Az ellátás visszafogása ugyanakkor késlelteti az orvos-beteg találkozásokat, ez azzal jár, hogy egyre nagyobb számban nem jutnak el orvoshoz a rászorulók.
A válság közepette az egészségügyi kiadások lefaragása rövid távon látványos eredménynek tűnhet, hosszú távon azonban komoly problémákhoz vezethet – mondta Martin Knapp professzor, aki az LSE részéről a brit jelentés társszerzője. Szerinte a megelőző és gyógyító szolgáltatások visszafogása a lehető legrosszabbkor történt.
Ugyancsak a veszélyekre figyelmeztetett a múlt hónapban Androulla Vassiliou, az EU egészségügyi biztosa is, és óvta a tagállamok kormányait az egészségügyi szolgáltatások visszafogásától. A statisztikák szerint Európában minden negyedik ember mentális betegségben szenved.
Korábban hasonló figyelmeztetést tett közzé az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is. Margaret Chan, a WHO igazgatója szerint miközben a válság következtében több feszültségre, több mentálisan beteg emberre lehet számítani, globálisan a helyzet egyre elkeserítőbb. A fejlődő országokban a mentális eredetű betegségek több mint 75 százaléka kezeletlenül marad. A világ többi államában az egészségügyi költségvetés kevesebb mint 2 százalékát fordítják a mentális egészség megőrzésére és kezelésre.
Miközben Nyugat-Európában sorra megerősítik a krízisszolgálatokat, Magyarországon nem jut pénz erre a célra, holott drasztikusan megugrott a segítségkérő telefonhívások száma, és ez az emberek növekvő veszélyérzetére utal – tájékoztatta lapunkat a hazai helyzetről Kopp Mária, a SOTE egyetemi tanára, pszichológus. Jelenleg a lakosság 18 százaléka szorul mentális kezelésekre.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkahelyi bizonytalanság a legfőbb stresszfaktor nálunk.
Mivel a depresszió, szorongás terén Ukrajna után egyébként is a második helyen állunk Európában, számítani kell arra, hogy a helyzet lényegesen rosszabbra fordulhat, mint például Nagy-Britanniában.
A felmérések során megkérdezettek 80 százaléka szerint Magyarországon nem törődnek egymással az emberek, és 70 százalék panaszkodik arra, hogy nincsenek közös célok, amiért érdemes lenne összefogni. A magyarországi helyzet alakulása felkeltette az EU és a WHO figyelmét is. Ennek tudható be, hogy december elején Budapesten tartanak konferenciát a válság mentális egészségi következményeiről.
Megfelelő támogatási és ellátási formákat kell biztosítani a mentális egészségi problémákkal küzdők számára
Országos stratégiát kell kidolgozni a lakosság mentális egészségi állapotának javítására.
EurActiv, VG Javaslatok Jobban kell támogatni a munkaadókat abban, hogy a mentális egészségi problémákkal küzdő munkavállalókat megtartsák
Megfelelő támogatási és ellátási formákat kell biztosítani a mentális egészségi problémákkal küzdők számára
Országos stratégiát kell kidolgozni a lakosság mentális egészségi állapotának javítására. Árulkodó brit számok Legalább két és fél millió ember van munka nélkül Nagy-Britanniában.
Évente 8 milliárd fontot takaríthatnak meg a brit munkáltatók, ha törődnek dolgozóik lelki egészségével.
176 millió munkanap vész el évente betegség, ebből 58 millió stressz, nyugtalanság és depresszió miatt
A lelki betegségek miatti távollétek következtében évi 4 milliárd fonttól esnek el cégek -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.