Ismét Budapest a tudomány fővárosa

"A világot sújtó válság szükségessé teszi annak a meghatározását, milyen tudásra van szükség, hogy kilábaljunk a krízisből, és a jövőben elkerüljük a hasonló válságokat" – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke a Tudomány Világfórumának beharangozójaként. Immár negyedszer tartanak ilyen nagyszabású tanácskozást Budapesten. A fórumot akár a tudósok és politikusok csúcstalálkozójának is lehetne nevezni, hiszen 92 országból és számos nemzetközi szervezettől érkeztek a résztvevők - több mint hétszázan. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia szervezte az UNESCO-val, valamint a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU) közösen. A magyar kormány is kivette részét az előkészületekből és s lebonyolításból: a többi között 250 millió forinttal támogatta azt.

A környezetvédelemmel és a klímaváltozással foglalkoznak majd az államfői panel résztvevői, akik - a rendezvény egyik fővédnöke - Sólyom László köztársasági elnök meghívására vesznek részt a világfórumon. A szombati záró plenáris ülésen pedig Bajnai Gordon miniszterelnök tart előadást. A konferencia munkája négy plenáris ülés és hét tematikus szekció keretében zajlik.

Az MTA elnöke a programmal kapcsolatban a többi között azt mondta, hogy az első plenáris ülésén áttekintik, hogy az elmúlt évtizedben hogyan változott a tudománynak a társdalomban, a gazdaságban elfoglalt helye. A cél, hogy a következő évtizedekre megfogalmazzák a tudomány jövőképét.

A rendezvény egyik érdekessége a tudományos kommunikációnak szentelt plenáris ülés, amelyen Bruce Alberts, a Science, és Philip Campbell, a Nature főszerkesztője tart előadást. A közvélemény számára is világossá kell tenni, hogy a tudomány elengedhetetlen része az életünknek. A tudományos eredmények szülte javak nélkül világunkban szinte napok alatt súlyos gondok merülnének fel – jegyezte meg Pálinkás József.

A tematikus szekciókat sorolva az MTA elnöke kiemelte a Kínai Tudományos Akadémia elnökének kérésére rendezett eseményt, amelyet Tudományos és technológiai előrelátás és innovációs politika a fenntarthatóságért címmel tartanak. Örülök, hogy Kína egy ilyen fontos eseményt éppen Magyarországon szervez, ez az egyik érdekes megjelenése a növekvő kínai tudományos aktivitásnak Európában – hangsúlyozta Pálinkás József, akinek reményei szerint a rendezvény előrelépést hoz a magyar-kínai tudományos kapcsolatokban is.

A WSF résztvevői foglalkoznak majd a tudomány, az ökoszisztémák és a fenntarthatóság összefüggéseivel, külön szekciót szentelnek a női kutatók pályaképének, valamint a fiatal kutatói utánpótlás kérdésének.

A fórum kiváló lehetőséget kínál Magyarország számára, hogy ismételten megmutassa magát a tudományos élet, az azt befolyásoló döntéshozók előtt - fogalmazott tegnap Szolár Domonkos kormányszóvivő. Hozzátette: ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország újabb sikereket érjen el, olyanokat, mint például az Extreme Light Infrastructure (ELI) elnevezésű szuperlézer Szegedre kerülése.

Pénzről is szó lesz

A tudomány finanszírozása is terítékre kerül: külön szekció foglalkozik a tudomány és a politikai döntéshozás közötti kapcsolatokkal, valamint a tudománydiplomáciával. Megvizsgálják, hogy napjainkban milyen szerepet tölthet be a tudomány olyan országok viszonyában, amelyek politikai kapcsolataiban feszültségek mutatkoznak.