Különleges jog a nácik ellen fellépésre - Magyarországon is kellene

A német alkotmánybíróság jóváhagyta a népcsoportok elleni uszítást tiltó büntetőjogi paragrafust – azt a jogszabályt, amelyre hivatkozva német bíróságok 2005 óta évről évre betilthatják a Rudolf Hess emlékére rendezett neonáci felvonulásokat. Az eddig túlzott liberalizmussal vádolt karlsruhei alkotmánybíróság így felfedezte a német alkotmányban a neonácik elleni különleges jogot, amit eddig mindig visszautasított.

A többször szigorított jogszabály szerint bűncselekményt követ el az, „aki nyilvánosan vagy gyűlésen azáltal zavarja meg, az áldozatok méltóságát sértő módon, a közrendet, hogy a nemzetiszocialisták önkényuralmát helyesli, dicsőíti, vagy igazolja”.

Korábban úgy értékelték, hogy ez a paragrafus szembemegy a német alkotmánnyal, mivel a véleménynyilvánítás szabadságát csak „általános” törvények korlátozhatják.

A német taláros testület szerint azonban a nácik által elkövetett bűnök miatt az alkotmány természetéből következik egy kivétel a véleményre vonatkozó különleges jogok tilalma alól. A náci propaganda elleni célirányos jogszabályok így nem eleve ellentétesek az alkotmánnyal.

„Magyarországon is szükség lenne ilyen jogszabályra, de jelenleg elképzelhetetlen, hogy egy kétharmados többséget igénylő szavazásnál együttműködjenek a pártok a parlamentben” – mondta lapunknak Kolláth György. Az alkotmánybíró szerint Európában a német alkotmány az legdemokratikusabb, és legfejlettebb alaptörvény.

A nácizmussal azonban le akarnak számolni, így a legszigorúbb jogszabályokkal lépnek fel ellene. Kolláth arra emlékeztetett, hogy a német alkotmánybíróság nemcsak jogszabályokkal, hanem alapvető jogokkal is foglalkozik.

Az alkotmánybíró a magyar jogrendbe is adoptálná azt, hogy aki a gyülekezési szabadságot a demokratikus alaprend elleni küzdelem céljára történő visszaélésre használja, meghatározott időre elveszíti ezeket az alapjogokat. Ez egyébként az uniós elképzelésekkel is megegyezik, mivel Strasbourgban egy hasonló jogszabályon dolgoznak. Kolláth szerint meg kellene változtatni az 1992-es alkotmánybírósági döntést is, mely szerint „a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára való tekintet nélkül védi”.