Lassan, de biztosan egyre tudatosabbak vagyunk

Magyarországon a lakosság 68 százaléka egyetlen olyan vállalatot sem tud megnevezni, amely valamilyen módon karitatív tevékenységet folytat. Ugyanakkor a tudatos vásárlói szokások terjedőben vannak: a lakosság 49 százaléka ugyanis egyenlő ár esetén azt a terméket venné inkább meg, amellyel támogathatna valamilyen ügyet vagy civil szervezetet. A magyarok 68 százaléka szerint azonban a vállalat arculatának erősítése a legfontosabb, vagy második legfontosabb célja a karitatív cégeknek. Mindez abból a TÁRKI-kutatásból derül ki, amelyet a Magyar Adományozói Fórum felkérésére végzett el a Társadalomkutatási Intézet.

Bár a közvélemény pozitívan fordul a vállalati adományozás felé, a magyar társadalom árérzékenysége miatt egyelőre a „támogató termékek” megvásárlását csak az átlagnál jobb módú réteg engedheti meg magának. A lakosság úgy látja, hogy a jó szándék megvan a vállalatok részéről, ugyanakkor az adományozás eszközeit nem mindig megfelelően választják meg a hazai cégek.

Az idén ősszel elvégzett kutatás ezt is megmutatja. Nem csak nálunk indult egyébként ilyen vizsgálat, bár egyelőre még csak a szlovák és a bolgár fejeződött be. Közben - ugyancsak a Szociális Innováció Alapítvány és a Ceenergi támogatásával - a visegrádi 4-eknél (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) országonként is készült egy országos reprezentatív felmérés, amely lehetővé teszi az összehasonlítást.

Kiderült egyebek között, hogy Magyarországon minden  századik lakos tartja hatékonynak és közel minden harmadik hatástalannak a hazai vállalatok adományozói tevékenységét. Ugyanakkor Lengyelországban a lakosság 1,6, Csehországban és Szlovákiában pedig 3,7-3,7 százaléka elégedett a vállalatok társadalmi célú befektetéseivel.

A közgondolkodásban a tudatos vásárlás fogalmának egyre erőteljesebb jelenlétét mutatja, hogy a felmérés szerint a kérdezettek egyenlő ár esetén közel fele (49 százalék) - Szlovákiában 46, Bulgáriában csak 38 százaléka - magasabb ár esetén minden ötödik lakos (Szlovákia: 23, viszont Bulgária: 34 százalék) azt a terméket venné, amellyel egyben támogathat valamilyen jó ügyet vagy civil szervezetet.

A civilek némileg szkeptikusan ítélik meg a cégek adományozói tevékenységének valódi célját. Magyarországon 68 százalékuk említi első vagy második helyen, hogy elsősorban „a vállalat arculatát akarják erősíteni” (Szlovákia: 65, Bulgária: 47 százalék) és csak 46 százalékuk gondolja úgy, hogy „valóban a rászorulókon akarnak segíteni”. Ez utóbbi adat a szlovákoknál és a bolgároknál alacsonyabb (39, illetve 38  százalék). Az is kiderül a kutatásból, hogy nálunk minden harmadik lakos tartja természetesnek, ha egy vállalat adományoz. Szlovák szomszédaink szintén így gondolkodnak, míg Bulgáriában csak minden hatodik állampolgár vélekedik így.

Cégek, célok

A vizsgálat abban az elvárt eredményt hozta, hogy az aktív, városi (budapesti), jobb módú, magasabb végzettségű fiatal felnőttek több jótékonysági tevékenységet is folytató vállalatot tudtak megnevezni, mint a lakosság többi  része. De ezen belül figyelemfelkeltő lehet a cégek számára, hogy a lakosság 68 százaléka egyáltalán nem ismer semmiféle vállalati támogatói tevékenységet.

A konkrétan megnevezett adományozó cégek névsorát nézve az adományozás hatékony kommunikációjának hiányát mutathatja, az, hogy sokféle bontásban, de minduntalan az alábbi cégek bukkannak elő: Danone, MOL, OTP, Pannon, T-COM, Vodafone.

A felmérésből kiderül az is, hogy a felnőtt magyar lakosok leginkább a gazdaságfejlesztést, munkahelyteremtést, az egészségügyet, az oktatást, valamint a közbiztonság védelmét tartják mindenképpen hasznosnak tűnő vállalati támogatás témának.