BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elkezdődött a koppenhágai klímakonferencia

Az egész világ Koppenhágára figyel December 7 és 18 között, ahol a mai napon kezdődtek el a klímatárgyalások. A világ szinte minden országából érkeznek az állami küldöttségek, akik egyrészt a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról másrészt egy új koppenhágai megállapodásról tárgyalnak majd.

Ahhoz, hogy elkerüljük a globális klímakatasztrófát az államoknak össze kell fogniuk és jelentősen kell csökkenteniük az üvegház hatású gázkibocsátásaikat. A tudósok szerint ahhoz, hogy elkerüljük a már visszafordíthatatlan katasztrófákat okozó éghajlatváltozást, az Ipari Forradalom előttihez képest az átlagos felmelegedés nem haladhatja meg a 2 °C-t. Ma már 0,75 °C fölött tartunk.

Hónapok óta hallhatunk arról, hogy az egyes nemzetek milyen vállalásokkal állnak elő, ki milyen számot tesz le a klímaasztalra. A vita azonban nem csupán kibocsátás-csökkentésről szól. A fejlett államoknak pénzügyi segítséget kell nyújtaniuk a fejlődőknek ahhoz, hogy azok megvalósíthassák mitigációs és adaptációs stratégiájukat és fenntartható, tiszta energiaforrásokra épülő gazdasági fejlődés útjára léphessenek. További kérdés az is, hogy milyen új intézményrendszer fog felállni a klímaalapban gyűjtendő hatalmas összegek átlátható és megbízható kezelése érdekében.

A tárgyalások új lendületet kaptak, amikor az USA is bejelentette vállalásait. Nem sokkal később már Kína és India is csatlakozott és a Konferencia megnyitójára a legnagyobb kibocsátók valamennyien letettek kibocsátás- illetve kibocsátás-intenzitási célszámokat a tárgyalóasztalra.

Sajnos azonban még így sem áll túl jól a klímamérleg, az eddig ismert 2020-ra vonatkozó vállalásokkal jelenleg a félúton állunk a minimálisan szükséges szinthez képest A fejlett országoknak 25-40%-kal kellene csökkenteniük kibocsátásaikat az 1990-es bázishoz képest, míg a fejlődőknek 30%-kal a jelenlegi kibocsátásaikhoz képest.

Az EU 20%-os csökkentést vállalt 1990-es bázison, azonban ennél hajlandó többet is, 30%-ot - ha a többi fejlett ország is hajlandó szigorú vállalásokat tenni. Japán és Oroszország 25%-ot, Norvégia 40%-ot, míg Brazília 37%-ot vállalt, szintén 1990-es bázison. Az USA 17%-ot vállalt 2005-ös bázison, mely csupán 4%-ot jelent 1990-es bázison, míg Kína az abszolút csökkentés helyett az energiaintenzitását hajlandó visszafogni 40-45%-al. India energiaintenzitását 20-25%.al csökkentené és a Dél-Afrikai Köztársaság éppen tegnap éjjel jelentett be egy 30% feletti energia-intenzitás-javítási célt 2020-ra. Azonban a jelenlegi vállalások átlagosan csupán 13-17%-os csökkenést jelentenek 1990-hez képest, ennek legalább a duplájára lenne szükség.

A két hétig zajló konferencia alatt 2500 tárgyalást bonyolítanak majd le. Az, hogy mi lesz a végeredmény még senki sem tudja. A világnak egy szigorú, jogilag is kötelező érvényű megállapodásra lenne szüksége, melynek akcióterveit minél előbb alkalmazni kellene a gyakorlatban. Várhatóan az új keretegyezmény fő vonalaiban meg tudnak majd állapodni a résztvevők Koppenhágában, a jogi erőre emelkedés azonban valószínűleg csak jövőre várható.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.