Klímaváltozás – Aggódunk, de nem tudjuk, miért

Tíz magyar közül heten aggódnak a környezet miatt, kisebb-nagyobb mértékben. Ugyanakkor minden negyedik nem tudja, hogyan vélekedjen környezetünk veszélyeztetettségéről. Mindössze 3 százalék nem lát problémát a környezettel kapcsolatban. 

Az aggódók közül konkrétan legtöbb honfitársunk – 94 százalék – a levegő szennyeződésétől tart valamilyen szinten. A víz szennyeződését 93 százalék nevezte meg, a globális felmelegedést és klímaváltozást 82 százalék. Utána következik az ivóvíz esetleges hiánya (81), a csomagolóanyag hulladékok által okozott terhelés és a földfelszín vagy a talajvíz szennyeződése (80-80), valamint a peszticidek használata (70).

"Mit gondol ön, a társadalom legjobban mivel járulhat hozzá a globális felmelegedés és klímaváltozás elleni küzdelemhez?" A kérdésre a megkérdezett magyarok legnagyobb része, 44 százaléka válaszolta, hogy szükség lenne a kormány által kezdeményezett kutatásokra, olyan tudományos és technológiai megoldások érdekében, mint kevésbé környezetszennyező autók kifejlesztése vagy megújuló energiák feltárása.

Második az a vélemény, 38 százalékkal, hogy a kormányoknak korlátozniuk kellene a cégeket, széndioxid és más szennyező anyagok kibocsátásában. Viszonylag elterjedt szempont, válaszadó honfitársaink 28 százaléka képviseli, hogy fontos lenne a háztartási hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása.

Következik 25-25 százalékos említéssel, egyrészt, hogy a kormányoknak támogatni kellene (adócsökkentéssel vagy támogatással) polgáraikat, hogy magatartásukkal kevésbé vagy egyáltalán ne szennyezzék a környezetet. Másrészt, hogy a kormányok nagy beruházásokkal javítsák a közösségi közlekedési rendszereket.

"Ön melyik információforrásban bízik legjobban, a globális klímaváltozással kapcsolatban?" A kérdésre a legtöbb magyar válaszadó, 76 százalék a klímakutató tudósokat nevezte meg. Utánuk az újságírók és jótékonysági szervezetek következnek 4-4, majd a tanárok 3, továbbá üzleti világ és vállalatok 2 százalékkal.